„San Franciscó-i pestisjárvány” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új cikk, az angol Wikipédia alapján
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
(Nincs különbség)

A lap 2020. február 2., 22:45-kori változata

A San Francisco-i pestisjárvány 1900 és 1904 között söpört végig a kaliforniai város kínaiak lakta Chinatown negyedén, majd a következő években még kétszer visszatért.[1] Az első bubópestis járvány volt az Egyesült Államok kontinentális területén. Acjárványt az egészségügyi hatóság már 1900 márciusában azonosította, Henry Gage kaliforniai kormányzó utasítására azonban több, mint két évig eltitkolták. Gage üzleti megfontolásokból nem engedte elterjedni a betegség hírét: meg akarta védeni Sand Francisco és Kalifornia jóhírét, és elejét vegye egy veszteségeket hozó karanténnak. A gyors cselekvés elmaraadásaa hozzájárulhatott, hogy helyi állatpopulációkban szétterjedjen a kórokozó.[2] A szövetségi egészségügyi hatóságok tárták fel, hogy jelentős problémáról van szó. Ez aláásta Gage hitelességét, és az 1902-es kormányzóválasztást el is vesztette. Azaz új kormányzó, George Pardee 1904-re megállította a járványt. Addigra 121 esetet regisztráltak. Közülük csak ketten élték túl a pestist.

1906-ban San Francisco városi területének jelentős részét tűz pusztította el, a teljes Chinatownt is. Az újjáépítés azonnal megkezdődött, de éveket vett igénybe. Az építkezés csúcsán, 1907 májusa és augusztusa között újabb pestisjárvány pusztított a városban, de ezúttal nem a Chinaton területén. Az megbetegedések szétszórtan jelentkeztek a városban, és még az öböl túloldalán, Oaklandben is. Ezúttal egészen másképp reagáltak a helyi politikusok és a sajtó. Az egészségügyi hatóság határozottan lépett fel a kór forrásainak a felszámolása érdekében.[3] Health authorities worked quickly to assess and eradicate the disease.[4] 1907 és 1911 között mintegy kétmillió dollárt költöttek, hogy minél több patkányt irtsanak ki, és ezáltal eltüntessék a betegség vektorait.[5][6]


1908 júniusában 160 újabb esetet azonosították, és közülük 78-an meghaltak. A halálozási arány még mindig súlyos volt, de sokkal kisebb, mint a járvány első jelentkezésekor. Valamennyi fertőzött európai származású volt. A kaliforniai ürgét azonositották a betegség újabb vektoraként. A patagén az 1900-ban kezdődött késlekedés következtébenvethette meg a lábát Amerikában, és ebből a hidfőből átterjedt más államokra is, erdei pestis formájában. Lehetséges azonban az is, hogy az ürgék már 1900 előtt megfertőződtek valamilyen úton.

  1. Anderson, Elizabeth T. (May–June 1978). „Plague in the Continental United States, 1900–76”. Public Health Reports 93 (3), 297–301. o. PMID 349602.  
  2. Echenberg 2007, p. 237
  3. Dolan, Brian (2006). „Plague in San Francisco (1900)”. Public Health Reports 121, 16–37. o. [2016. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1177/00333549061210S103. (Hozzáférés: 2017. október 6.)  
  4. Kellogg, W.H. (1920. november 1.). „Present Status of Plague, with Historical Review”. American Journal of Public Health 10 (11), 835–844. o. DOI:10.2105/ajph.10.11.835. PMID 18010389.  
  5. Plague, fear, and politics in San Francisco's Chinatown. Baltimore: The Johns Hopkins University Press, 277–298. o. (2012. április 25.). ISBN 978-1-4214-0510-0 
  6. Echenberg 2007, p. 231