„Lupa-sziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a pozíciós térkép
8. sor:
 
Nevét [[Luppa Péter]] pomázi földbirtokos után kapta, ami miatt ''Luppa-sziget'' néven is ismert volt, ám mára a ''Lupa-sziget'' elnevezés lett a hivatalos. A Duna szabályozása előtt több sziget is volt a környékén, amik közül vélhetően a ''Mereszgyán-sziget, Morosgyán-sziget, Petkó-sziget, Mészáros-sziget'' mind a Lupa-sziget egykori elnevezései voltak (aktuális birtokosa után).
[[File:10 форинтов р.jpg|left|thumb|[[Jankó János (festő)|Jankó János]] ''Folyóparti táj'' című képe a régi magyar 10 forintos hátoldalán. Balra a Lupa-sziget, jobbra a Szentendrei-sziget, az előtérben pedig az [[Egyfás-sziget]] (amin akkor mégis és ma is két fa álltáll)]]
A Duna szabályozása után rögzült a sziget mai helye és nagyjábóli alakja. Az addig nagyrészt erdős, jobbára legelőnek használt és többnyire lakatlan sziget területét 1932-ben a ''Helvétia Építő és Ingatlan Rt. '' nevű cég felvásárolta, közművesítette, majd felparcellázta. Az így létrehozott üdülősziget ennek következtében lakott lett, rajta ma is számos ház (főként nyaraló) található. Mivel ugyanez a cég építette a [[Napraforgó utcai kísérleti lakótelep]]et is, így az itteni eredeti épületek is egységesen [[Bauhaus]] stílusban kerültek kivitelezésre. Közülük többet is [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] tervezett, a Platán sor 8 alatti épületet egyenesen saját magának. Rajta kívül [[Forbát Alfréd]] és [[Körner József]] is tervezett ide nyaralót. A területet évente legalább egyszer elönti a Duna (kb. 600 centiméteres budapesti vízállás felett), emiatt minden épület lábakon áll. Arculatát szigorú építészeti előírások védik, így építészeti egységessége máig megmaradt.