„Pszükhé” változatai közötti eltérés

337 bájt hozzáadva ,  10 hónappal ezelőtt
Az oldal tagolásán javítottam, egy forrást hozzáadtam, a bevezetésen kicsit javítottam.
(jav)
(Az oldal tagolásán javítottam, egy forrást hozzáadtam, a bevezetésen kicsit javítottam.)
[[Kép:Psycheabduct.jpg|bélyegkép|225px|''Pszükhé elrablása'' – [[William-Adolphe Bouguereau]] festménye]]
'''Pszükhé''' (Ψυχή) (latinul Psyche) a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] halandó királylány, aki előbb [[Erósz]] (latinul ''Amor'' vagy ''Cupido'') kedvese, majd mint istennő, felesége lett. Történetében az emberi lelket személyesíti meg, amely a halált is vállaló küzdelmekkel érdemli ki, hogy a szerelemmel földöntúli boldogságban egyesüljön.
 
Történetének legismertebb elbeszélése [[Lucius Apuleius|Apuleius]] ''[[Az aranyszamár|Az Aranyszamár]]'' című regényében lelhető fel.
 
==== Amor és Psyche ====
Pszükhé egy királyi pár harmadik leányaként látta meg a napvilágot, két nővérének szépsége elhalványult mellette, aki olyan gyönyörű volt, hogy messzi földről csodájára jártak. Az emberek már azt rebesgették, hogy a lány nem is közönséges halandó, hanem egy földreszállt istennő, egy új [[Aphrodité]]. Pszükhé korántsem örült az istenítésnek, mert senki sem akarta feleségül venni, csak földöntúli szépségét csodálták. Szépsége felkeltette Aphrodité irigységét is, mert tisztelői Pszükhéhez pártoltak, templomai elnéptelenedtek. Meg akarta alázni a lányt, ezért fiát Erószt arra kérte, hogy keltsen benne szerelmet a föld legnyomorultabb férfija iránt, de Erósz mihelyt megpillantotta, belészeretett Pszükhébe, bár erről anyjának nem szólt.
 
 
Éjszaka Pszükhé kezében olajlámpással és egy éles késsel férje ágyához lopakodott, de ott a legédesebb lényt találta, Erószt. Fölébe hajolt, hogy megcsókolja, de a lámpásból egy csepp forró olaj az isten vállára cseppent, aki felriadt és mérgében mert Pszükhé megszegte fogadalmát, elrepülve otthagyta a lányt, de azt az egyet még elárulta neki, hogy gyereket vár, akinek az apja ő maga. Pszükhé bánatában elhatározta, hogy vízbe fojtja magát, de a folyó istene kimentette és a parton üldögélő Pán azt tanácsolta neki, hogy kutassa fel kedvesét. Pszükhé Erósz keresésére indult, de mivel nem lelte nyomát, ezért annak anyjától, Aphroditétól kért kegyelmet, aki időközben értesült a dolgokról és ismét fellángolt régi haragja a lány iránt. Amikor megtudta, hogy Pszükhé gyermeket vár, belőle pedig nagymama lesz, dühe tetőpontjára hágott, megkorbácsoltatta szolgálóival a lányt és nehéz próbáknak vetette alá, remélve, hogy elpusztul a feladatok teljesítése közben. Legutolsó és egyben legnehezebb feladataként az Alvilágba kellett leszállnia, hogy [[Perszephoné]]tól egy arcfestéket tartalmazó szelencét hozzon Aphroditénak. A küldetést szerencsésen teljesítette és már közel járt a szerelemistennő palotájához, de úrrá lett rajta a kíváncsiság, felnyitotta a ládikát és a kiáramló gőz – mert az volt benne, nem arcfesték – halálos kábulatba ejtette. Szerencsére Erósz megmentette, majd megkérte Zeuszt, hogy emelje istennői rangra kedvesét. Az istenek ura teljesítette a kérést, az ifjú pár lakodalmán, amit az Olümposzon tartottak, megjelent Aphrodité is és ünnepélyesen kibékült menyével, hisz istennőként már nem volt kifogása ellene. Pszükhé pedig nem sokkal utána megszülte leányát, [[Hédóné]]t, a gyönyört.
 
{{Görög mitológia}}
==== Források: ====
[[Trencsényi-Waldapfel Imre]]: Mitológia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1974. {{Görög mitológia}}
[[Kategória:Görög istenek]]
14

szerkesztés