„Trieri egyházmegye” változatai közötti eltérés

| kép = -
| címer = Wappen Bistum Trier.png

| képméret címerméret = 150 px

A [[Római Birodalom|római kori]] [[Trier]]ben ''(Augusta Trevirorum)'' már a [[2. század]]ban jelentős keresztény közösség élhetett, melyről a [[keresztényüldözés]]ek vértanúinak sírkövei tanúskodnak. A város [[Gallia Belgica]] provincia fővárosa volt, ám jelentősége akkor nőtt meg igazán, amikor [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] császári székvárossá tette. Ezt követően gyors fejlődésnek indult a környék és hamarosan a kereszténység egyik központjává is vált. Ebben nagy szerepe volt a császár édesanyja, [[Szent Ilona]] bőkezű adományainak is. Valószínűleg ő adományozta azt a császári palotát is, amely a későbbi [[bazilika]] alapjául szolgált. A trieri püspököket a [[3. század]]tól ismerjük, noha elképzelhető, hogy már korábban is püspöki székhely volt. A Római Birodalom felbomlásával Trier is elveszítette politikai jelentőségét, azonban egyházi szerepe a [[népvándorláskor|népvándorlás]] korában is megmaradt. A frankok idején a provincia [[prímás|primátusáért]] a [[Reims-i főegyházmegye|reims-i püspökkel]] vetélkedett, a [[9. század]] elejére (legkésőbb [[811]]-re) pedig már érseki ranggal bírt. Az [[egyháztartomány]]hoz ekkor [[Metzi egyházmegye|Metz]], [[Touli egyházmegye|Toul]] és [[Verduni egyházmegye|Verdun]], később még [[Nancy-i egyházmegye|Nancy]] és [[Saint-Dié-i egyházmegye|St. Dié püspökségei]] tartoztak. A [[Frank Birodalom|birodalom]] [[Verduni szerződés|felosztása]] azonban szétzúzta Trier hatalmát: Aa birodalommal együtt az egyházmegyét is három részre osztották, s önállóan egyik rész sem volt elég erős.