„Rövidszőrű magyar vizsla” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó  változtatást (94.248.171.24), visszaállítva Regasterios szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó  változtatást (94.248.171.24), visszaállítva Regasterios szerkesztésére)
}}
A '''rövidszőrű magyar vizsla''' világszerte az egyik legismertebb magyar [[vadászkutya]]. Legközelebbi rokona a [[drótszőrű magyar vizsla]].
 
== Története ==
Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már [[honfoglalás|honfoglaló]] őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]]. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása az [[1100]] és [[1120]] között készült [[Codex Albensis]]ben található, de a [[Képes krónika|Képes krónikában]] is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. [[Hunor és Magor|Hunor és Magyar]] találkozása a [[csodaszarvas]]sal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk. A magyar nyelvben a vizsla szót, valószínűleg a vigy, vizs, vis alakból képezték, melynek jelentése vigyáz vagy vizslat.<ref>{{cite web|url=http://www.magtudin.org/varga_csaba.htm |author=Varga Csaba |accessdate=2013-12-05|title=Magyarságtudományi Intézet}}</ref>
 
A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a [[arab agár|sloughi]], amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az [[1731]]-ből származó adat szerint a [[trencsén]]i Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy [[Anglia|Angliából]] származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A [[19. század]] végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.
 
[[1920]]-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, [[1928]]-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és [[1935]]-ben az [[Nemzetközi Kinológiai Szövetség|FCI]] bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A [[második világháború]] után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban.
 
Tiszta vérűként viszonylag rövid ideje , mintegy 80 éve tenyésztik.
 
==Külleme és jelleme==
 
==Képek==
<galleryGallery class="center">
Fájl:Vizsla.jpg
Fájl:Vizsla0b.jpg
Fájl:MyVizslas ScottMeisterDOTcom.jpg
Fájl:Masni_nagyítás.jpg
</galleryGallery>
 
== Jegyzetek ==