„Mudi” változatai közötti eltérés

2 526 bájt hozzáadva ,  8 hónappal ezelőtt
Visszavontam az utolsó  változtatást (94.248.171.24), visszaállítva 84.0.141.184 szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó  változtatást (94.248.171.24), visszaállítva 84.0.141.184 szerkesztésére)
 
A '''mudi''' az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar [[pásztorkutya]]fajta. A pásztorok német puli néven ismerték, ma már csak ritkán látható a nyájak, csordák mellett. Latin neve: Canis familiaris ovilis Fényesi, magyarul Fényes juhász kutyája. Első fajtaleírása, mely hivatalosnak tekinthető, 1936-ból származik, Anghi Csaba Geyza "A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták" című könyvében jelent meg.
 
== Története ==
Már [[1773]]-ban Buffon is leírt egy mudi jellegű pásztorkutyát, majd [[Pethe Ferenc]] [[1815]]-ben a Természet Históriájában, [[Méhelÿ Lajos]] [[1902]]-ben és [[Herman Ottó]] [[1912]]-ben kiadott munkájában. Ennek ellenére a mudi szervezett tenyésztése a legkésőbb indult meg a magyar fajták közül. Sokáig nem is különböztették meg a [[pumi]]tól és a [[puli (kutyafajta)|puli]]tól, a források sokszor így is említették. Hosszú ideig tartotta magát az a téves nézet is, hogy a mudi a pumi és a puli kereszteződéséből jött létre, pedig egyikre sem hasonlít. Míg „a puli az puli”, a pumi pedig [[terrierek|terrier]] jellegű ősökkel dicsekedhet, addig a mudi [[spicc]] jellegű kutyákból alakult ki két- háromszáz évvel ezelőtt.
 
A fajta céltudatos tenyésztése [[Fényes Dezső]] [[balassagyarmat]]i múzeumigazgató nevéhez fűződik, aki [[néprajz]]i gyűjtőútjai során vásárolt néhány ragyogó szőrű, felálló fülű, igen értelmes és tanulékony egyedet az akkor még nem ismert fajtából. Tenyészteni kezdte őket, majd [[1936]]-ban a tenyészállatvásáron bemutatta az általa tenyésztett kutyákat és benyújtotta a fajta első standarját. A bizottság elfogadta a leírást és a „mudi” fajtanevet, amely valószínűleg Tóth Mihály [[bugac]]i számadó juhász Mudi nevű kutyájától származik (addig hajtókutyaként emlegették).
 
A [[második világháború]] végére szinte teljesen kipusztult a fajta, feltámasztása a semmiből kezdődött újra néhány B törzskönyves kutyával. [[1963]]-ból származik az újabb standardja, amelyet Balássy Zoltán alkotott meg és az [[Nemzetközi Kinológiai Szövetség|FCI]] is elfogadta. Az egyes számú törzskönyv „tulajdonosa” egy Rigó nevű szuka lett.
 
A fajta törzskönyve ma is nyitott, hiszen időről időre kerülnek elő eddig nem ismert típusos egyedek. Sokáig a fajta fenntartása volt a cél, hiszen a mudit érthetetlen közöny vette körül, s csak néhány fanatikus mudirajongónak köszönhető, hogy a fajta fennmaradt számos jó tulajdonságával egyetemben. Ma már a jövő biztosítottnak látszik. Ugyan Magyarországon még sokan ma sem tudják, milyen egy mudi, de a természetrajongó [[Skandinávia|skandináv]] népek, elsősorban a [[finnek]] felfedezték a fajtában rejlő pozitív tulajdonságokat, a természetességét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét és nem utolsósorban hihetetlen intelligenciáját.
 
== Jelleme és külleme ==