„Párizsi csata (1814)” változatai közötti eltérés

| egyéb =

}}

{{Hatodik koalíciós háború}}

A [[1814]]. [[március 30.|március 30]]–[[március 31.|31]]-én vívott '''párizsi csata''' (más néven '''montmartre-i csata''') vezetett a francia császár lemondásához és [[Elba (sziget)|elbai]] száműzetéséhez. Közel négyszáz év után fordult elő az, hogy idegen csapatok szállták meg a francia fővárost. Ahogy [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] szerette volna elfoglalni [[Moszkva|Moszkvát]], úgy az orosz cár, [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] is be akart vonulni [[Párizs]]ba. Ugyan [[Ferenc magyar király|I. Ferenc osztrák császár]] békét kívánt kötni a franciákkal (leánya, [[Mária Lujza francia császárné|Mária Lujza]] Napóleon felesége volt), de az orosz cár és a [[III. Frigyes Vilmos porosz király|porosz uralkodó]] nem tágított az inváziótól.

 

Míg az oroszokat sikerült feltartóztatni a centrumban, addig a porosz erők megjelentek a hátukban. Az orosz erők megrohamozták Joseph Bonaparte főhadiszállását a [[Montmartre]] dombon, a harcok megújult erőkkel folytatódtak. Miután a város stratégiailag fontos pontját az ellenség elfoglalta, a császár testvére elmenekült a városból. Marmont felvette a kapcsolatot a szövetségesekkel és titkos tárgyalásokba kezdett. Ahogy megegyeztek, nem sokkal később olyan helyre menetelt a katonáival, ahol a szövetségesek bekeríthették és megadta magát.

 

== Következmények ==

 

== Fordítás ==

*{{fordítás|en|Battle of Paris (1814)|n=a|4=angol}}

 

{{Koalíciós háborúk 1792–1815}}

 

{{DEFAULTSORT:Parizsicsata}}