„Ullmann Adolf” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor:
==Életpályája==
A főnemesi származású báró baranyavári [[Ullmann család]] sarja. Édesapja [[Zsidók|izraelita]] származású [[Ullmann Móric György]] nagykereskedő és a [[Budapesti Értéktőzsde|Budapesti Áru- és Értéktőzsde]] alelnöke. [[1889]]. [[március 4.|március 4]]-én apjának, Ullmann Móric Györgynek magyar nemességet valamint családi címert adományozott [[I. Ferenc József magyar király]];<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 294 - 297. oldal</ref> az év végére, [[1889]]. [[december 16.|december 16]]-án a "''baranyavári''" nemesi előnevet is adományozta az uralkodó.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 248. oldal</ref>
Kereskedelmi akadémiát végzett Budapesten, 1874-től a [[Magyar Általános Hitelbank]] szolgálatába állott, ahol 1881-ben [[cégvezető]], 1885-ben igazgató, majd 1895-ben elnök lett. 1909-ben [[Kornfeld Zsigmond]]ot követte a vezérigazgatói székben, 1910-ben pedig a [[főrendiház]] tagjává is kinevezték. Számos állami pénzügyi művelet lebonyolításában és ipari vállalat alapításánál játszott vezető szerepet. Az Országos Iparegyesület alelnöke és a gyáripari szakosztály elnöke volt. Több kitüntetése mellett [[1916]]-ban a [[Ferenc József-rend]] nagykeresztjét is megkapta, [[1918]]. [[április 13.|április 13]]-ától pedig bárói címmel is büszkélkedhetett.
33. sor:
Ullmann Adolf [[1918]]. [[április 6.|április 6]]-án bárói címet szerzett [[IV. Károly magyar király]]tól.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 399. oldal</ref>
==Családja==
[[1890]]-ben vette feleségül Lichtenberg Ellát, három gyermekük született:
| |||