Wikipédia

„Szarvaskő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Várának története: Tartalom hozzáadása - Borsod megyei levéltár okirata alapján (1745-1749.-i vizsgálat)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
52. sor:
Szarvaskő [[középkor]]i története szorosan összefüggött várának sorsával. A várat először az egri káptalan [[1295|1295.]] évi határjáró oklevele említette; a helység határán túl ekkor a [[Bátor (település)|bátori]] terület volt található. Az [[1332]]–[[1337|1337.]] évi [[pápai tizedjegyzék]] felsorolásában szerepel [[plébánia|plébániája]] is, ''sub castri episcopi'' név alatt. [[1438]]-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. [[1527]]-ben [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király a várat és az alatta fekvő falut [[Erdődi Simon]] egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak. [[Eger]] [[1527]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] birtokába került. [[1530]]-ban Szarvaskő várnagya a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc lett, aki a vár összes tartozékait elfoglalta. Az [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] által kinevezett Szalaházy Tamás (†[[1536]]) egri püspök kénytelen-kelletlen belenyugodott ebbe a helyzetbe, az elfoglalt püspökségi javakat zálogba adta Horváth Ferencnek. A rendek az [[1545|1545.]] évi országgyűlésen a szarvaskői vár lerombolását határozták el, és kimondták, hogy a vár jövedelmeit az [[egri vár]] fenntartására fordítsák. [[1549]]-ben, Oláh Miklós egri püspökké történt kinevezése után Horváth Ferenc átadta a [[szarvaskői vár]]at [[Dobó István]]nak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. [[1558]]-ban Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat, és várnagyul Gadóczy Gábort nevezte ki.
 
[[1596]]-ban, [[Eger]] eleste és a szerencsétlen kimenetelű [[mezőkeresztesi csata]] után Gáll János várnagy az őrséggel együtt megfutamodott, elhagyta a várat, így Szarvaskő ekkor a [[törökök]] kezébe került, és innentől a [[hatvan]]i [[szandzsák]]ba tartozott. "Kormos''„Kormos János (balatonyi) a szarvaskői vár parancsnokát, egy híres, vitéz török béget, midőn az rablásairól várába visszatért, a monosbéli szorosban fiai, unokái és rokonaival megtámadván, azt párbajban legyőzte s fejét úgy levágta, hogy az lábaihoz hullott. E fejet aztán János, hogy meg ne rothadjon, besózta s személyesen felvitte Bécsbe a királyhoz, honnan hazatérve, a szarvaskői törökök meglesték s ugyanott, hol ő a béget megölte, felkonczolták, s később egyik fiát karóba húzták."”'' (Borsod megyei levéltár 1745-1749.-i vizsgálat). A vár egészen [[1687]]-ig maradt török kézben, amikor a törökök Dória János hadainak közeledtére belátták az erőd tarthatatlanságát, és odahagyva a várat, [[Eger]]be vonultak. Eger visszavétele után a vár ismét az egri püspökök birtokába került. Ide vonult vissza [[1710]]-ben [[Telekessy István]] egri püspök, aki [[II. Rákóczi Ferenc]] alatt oly nevezetes szerepet játszott. Miután püspöki méltóságától megfosztották, itt készítette védőiratát, melynek eredményeképpen, a pápa közbenjárására, visszakapta főpapi székét. Ettől kezdve a helység [[1848]]-ig az egri püspökség, majd érsekség földesúri hatósága alá tartozott.{{refhely|Reiszig Ede 1898}} Szarvaskő a születésétől kezdve több mint 600 éven át, egészen [[1863]]-ig az egri püspökök, illetve [[1804]]-től az egri érsekek [[jobbágy]]faluja volt.{{refhely|Tóth István 2005|35. old.}}
 
=== A Pyrker-út és a vasút ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvaskő”