„Ward Leonard-rendszer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
8. sor:
== Hazai előfordulás ==
A ''Ward Leonard'' elnevezés a hatvanas évek elejére került be a magyar köztudatba azzal, hogy a magyar vasút villamosítása céljából átmeneti megoldásként 1958 és 1962 között 30 darab Ward Leonard-rendszerű mozdonyt gyártott a [[Ganz vállalatok|Ganz]] Bo'Bo' [[tengelyelrendezés]]sel, amelyek [[MÁV V41|V41]] sorozatszámmal kerültek a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] villamosított vonalaira. 1963 és 1966 között további 42 darab készült, 956 kW-ról 1214 kW-ra megnövelt teljesítménnyel (csak összehasonlításul: az 1932-ben gyártott [[Kandó Kálmán|Kandó]] [[MÁV V40|V40]] mozdonyok teljesítménye 1620 kW), de külsejében teljesen azonosan, ezek [[MÁV V42|V42]] sorozatként kerültek forgalomba. Konstrukciós hibák miatt nem váltak be, és így a selejtezésük viszonylag hamar, már 1969-ben elkezdődött.<ref>
1959-ben helyezték üzembe a Csepel IV. papírgyártó gépet (gépgyártó a [[:de:Voith|Voith]]), amelyet elsősorban nátron-zsákpapír gyártására használtak. Itt a Ward Leonard-rendszerű vezérlés fő papírgyártás technológiai előnye az volt, hogy a végtermék optimális szilárdságához nagyon pontosan kell beállítani a szárítás során a húzási sebességet.<ref>'''Papíripar''', hazai szakmai folyóirat, '''50 éves a papíripar''' alcímű, 2006. 5-6. jubileumi szám.</ref>
| |||