„Háczky Kálmán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
A tekintélyes római katolikus nemesi csengeri [[Háczky család]] sarja. Apja, csengeri Háczky Ferenc ([[1783]]–[[1861]]), több megye táblabírája, földbirtokos, anyja, a [[Forintos család|forintosházi Forintos család]] sarja, forintosházi Forintos Erzsébet ([[1793]]–[[1834]]) asszony volt. Apai nagyszülei csengeri Háczky József ([[1741]]–[[1818]]) Vas vármegyei [[táblabíró]], kemeneshőgyészi és magyargencsi földbirtokos, valamint miskei és monostori Thassy Rozália ([[1757]]–[[1812]]) asszony voltak. Anyai nagyszülei forintosházi Forintos Károly ([[1763]]–[[1834]]), táblabíró, földbirtokos, és gulácsi Farkas Anna Borbála ([[1770]]-[[1805]]) voltak. Anyai dédszülei forintosházi [[Forintos Gábor (alispán)|Forintos Gábor]] ([[1723]]-[[1782]]), királyi tanácsos, [[Zala vármegye]] első alispánja, országgyűlési követe, [[táblabíró]], jogász, birtokos és lomniczai Skerlecz Erzsébet ([[1732]]-[[1802]]) voltak. Anyai nagybátyja, forintosházi [[Forintos Károly]] ([[1795]]–[[1866]]), táblabíró, mihályfai birtokos, ellenzéki tag volt.
 
Pápán a Bencés gimnáziumban végzett, majd Sopronban jogot tanult. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt [[1848]] júliusában beáll a honvédsereghez. Pápán beállt bonyhádi [[Perczel Mór]] seregébe. [[1848]]. [[december 11.|december 11]]-én hadnagy és zászlóalj segédtiszt, [[1849]]. [[január 16.|január 16]]-án főhadnagy a 60. (Somogy megyei) honvédzászlóaljnál, a drávai hadtestben, majd a Központi Mozgó Seregnél. [[1849]]. [[február 11.|február 11]]-én kérésére leszerelték. Nagyalásonyi Barcza Annával kötött házassága után egy ideig [[Uraiújfalu]]ban éltek, majd átköltöztek [[Csabrendek]]re. Rövid ideig a Sárvári Járás fő[[szogabírószolgabíró]]ja volt, de nem szerette a hivatali munkát ezért visszament gazdálkodni. Apja halála után testvérével elosztoztak a vagyonon, így övé lett Szalmavár-puszta és a Somogy megyei Csákányos és Nemesvid közötti major. [[1867]].-étől a Vas megyei Honvédegylet tagja lett. Csabrendek környékén is terjedelmes birtokai voltak, Somlón szőlője egy négyszobás lakással és pincével amelyet, [[1878]]-ban vásárolt és épített. Belekerült Zala vármegye politikai életébe: [[1875]]-ben a zalaszentgróti kerület képviselővé választotta [[Függetlenségi Párt (1874)|függetlenségi programmal]], amelynek egész életén keresztül tántoríthatatlan híve maradt: [[1884]]-től a [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]] nagy támogatója volt Zalában.
 
[[Savanyú Jóska]] a betyár [[1881]]-ben ki akarta rabolni Háczky Kálmánt, mert megtudta, hogy a testvérének Háczky Sándornak 60&nbsp;000 aranyforintért eladott egy birtokot Magyargencsen. [[1881]]. [[augusztus 31.]]-én embereivel körbevette Háczky Kálmán csabrendeki kúriáját. Aznap Háczky Kálmán együtt vadászott várbogyai és nagymádi [[Bogyay Antal]] ([[1828]]–[[1881]]) [[sümeg]]i szolgabíróval, orahoviczai és görcsönyi Mihálovich Lajossal és Czompó Lajos segédlelkésszel. A vacsorára várva kártyáztak, mikor este 8 és 9 óra között Savanyú hat emberével körbevették az épületet. Savanyú két másik társa kíséretében bement a házba, először a konyhába, hogy a személyzet vezesse őket az urasághoz. A konyhában voltak Pálvolics Lajos szolgáló, Hegyi Mária szolgáló, Molnár Lizi szakácsnő. Az ebédlő Vidos Ilona házvezetőnő és Forgáts Klára szobalány. Egyik betyár a konyhában maradt, Savanyú és egy másik benyitotta az ebédlő ajtaját és bedugták a két puska csövét azzal a felszólítással, hogy aki megszólal, meghal. Az ebédlőben ekkor fejezte be a terítést Vidos Ilonka házvezetőnő és a szolgáló éppen beszólt az uraknak a kártyaszobába, ahol várakoztak, hogy kész a vacsaora. Ekkor lépett ki a szobából Bogyay Antal és azonnal vissza is ugrott félrelökve Háczky Kálmánt. Bogyay feltépte az ablakot és kiugrott rajta, mikor az ablak alatt álló Káplár Németh József nevezetű betyár lelőtte: a sümegi szolgabíró meghalt. A sikertelen rablási kísérlet után Savanyúék kimentek attól való félelmükben, hogy a szobából rájuk lőnek. Azzal a felszólítással mentek el, hogy visszajönnek.<ref name="veszprémifüggetlen">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/FuggetlenHirlap_1882/?query=bogyay%20antal%20h%C3%A1czky%20k%C3%A1lm%C3%A1n&pg=106&layout=s|title=Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)1882-07-08 / 27. szám}}</ref> Ezután Háczky Kálmán [[1881]]-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. Barátságot ápolt egyházasbüki [[Dervarics Imre]] ([[1842]]–[[1910]]) földbirtokossal, aki a [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]] [[keszthely]]i kerületi elnöke, a zalamegyei nemesi és alapítványi választmány tagja volt; Háczky Kálmán fia, ifjabb csengeri Háczky Kálmán ([[1858]]–[[1907]]) földbirtokos, végül feleségül vette Dervarics Imre egyik lányát, egyházasbüki Dervarics Blankát.