Wikipédia

„Pincehely” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Közeli városok: Stilisztikai jav.
→‎Története: Vida Gábor, orsolyiták, hivatkozások
34. sor:
 
== Története ==
Már a [[kőkorszak]]ban is lakott hely volt. Több kőbalta, őrlőkő, véső került Pincehelyről a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumba]] és a [[Wosinsky Mór Megyei Múzeum|szekszárdi Múzeumba]] is. Az ún. "Rabandor" kúttól délnyugati irányban a regölyi határ felé, a [[Kapos]] völgyében a tőzegalja között homokszigetek emelkednek. A Budapest-pécsi vasútvonal építése alkalmával a homokszigetek egyikén, közvetlenül a Kapos bal partja mellett nagy mennyiségű edénytöredéket, korhadt csontokat, őrlőkövet, s egy gyalukés alakú, rézből készült vésőt és egy bronzgyűrűt találtak.<br>

A pincehelyi rác-temetőből a Nemzeti Múzeum birtokában van egy őskori bronz szárnyas, talpas véső, keskeny, a szárnyaknál kiszélesedő forma, keskeny szárnyakkal és gyengén emelkedő talppal; felső végén kerek záródású, éle elég erősen kihajlik. Hossza 16&nbsp;[[Méter|cm]], a szélessége az élnél 2,4&nbsp;cm. Egyik lapján a szárnyak közti részen hosszúkás bemélyedés.
De a legújabb korban is kerültek elő leletek. [[1966]]-ban a Pap-szigeten az eke nagy mennyiségű ezüst pénzt fordított ki a földből.
 
41 ⟶ 43 sor:
A [[Ókori Róma|rómaiak]] korából is maradt emlék. Pincehelyen a Polgármesteri Hivatal mögötti utcában egy udvar répáspincéjének egyik oldalát régi római fal övezte. Valószínűleg régi római út vezethetett itt keresztül.
 
A [[honfoglalás]] korában Tolna megye nagy része éppen [[Árpád vezér|Árpád vezéré,]] vagy családtagjaié lett, így Pincehely község is minden valószínűség szerint.
 
Azt tudjuk, hogy Görbő [[1397]]-ben a [[Kanizsai család|Kanizsai családé]] volt. Valószínű, hogy Pincehely is az övék volt már akkor, hiszen [[1424]]-ben került [[Ozorai Pipó]] birtokába, éppen a Kanizsai családtól. [[1430]]-ban viszont már a [[Garai család|Garai családé]]. [[Garai László]] özvegye, mivel a [[simontornyai vár]] nem lévén jó karban, Pincehelyen lakott.
 
A [[Törökök|török]] [[1526]]-ban végig portyázta a Kapos-völgyét, de el nem foglalta. Miután [[1541]]-ben [[Buda (történelmi település)|Buda]] elesett, akkor kezdte a török a többi területet is elfoglalni. [[Simontornya|Simontornyát]] és környékét [[1543]]-ban foglalta el, valószínűleg ekkor foglalta el Pincehelyt is.
[[1559]]-ből származó adatok alapján jelezve vannak azok a hódoltságbeli falvak, melyek Várpalota várához tartoztak. Eszerint Pincehely Görbővel együtt Ormándy Jánosé.
Még 1571-ben is Várpalota tartozéka.
A simontornyai [[szandzsák]] [[1572]]. évi fejadó összeírásának Tolna megyei helységei és lakossága című írásban ezt olvashatjuk: "Pincehely 36 családfő, Görbő 31 családfő." Megjegyzendő, hogy a simontornyai nahija (kerület) felsorolt 59 településéből Pincehely önmagában a 7. helyen, Görbővel együtt viszont az első helyen áll.▼
 
▲[[1559]]-ből származó adatok alapján Pincehely Görbővel együtt [[Várpalotai vár|Várpalota várához]] tartoztak és [[Ormándy János|Ormándy Jánosé]] voltak. Még 1571-ben is Várpalota tartozéka volt. A simontornyai [[szandzsák]] [[1572]]. évi fejadó összeírásának Tolna megyei helységei és lakossága című írásbanírása ezt olvashatjuk:szerint "Pincehely 36 családfő, Görbő 31 családfő." Megjegyzendő, hogyalkotta a népesség gerincét. A simontornyai nahija (kerület) felsorolt 59 településéből Pincehely önmagában a 7. helyen, Görbővel együtt viszont az első helyen állállt.
"régen Simontornyához tartozott, a Kapos folyón túl fekszik, Sziget (értsd: Szigetvár) eleste óta nem tudják birtokolni." Görbőről pedig ezt írják: "Palotához tartozik, sziget mellett fekszik, nem tudják birtokolni."▼
 
▲"régen Simontornyához tartozott, a Kapos folyón túl fekszik, Sziget (értsd: [[Szigetvár]]) eleste óta nem tudják birtokolni." Görbőről pedig ezt írják: "Palotához tartozik, sziget mellett fekszik, nem tudják birtokolni."
A felvidékre visszahúzódó magyarság igyekezett a török ellen harcolni. Sok-sok vitéz tett, kisebb csetepaté, rajtaütés tette bizonytalanná a török életét. A harcokban kitűnt katonák aztán jutalmul birtokokat kaptak. Így történhetett meg, hogy 1560-ban I. Ferdinánd király Pincehely, Gyánt és Görbő birtokokat Zay Ferenc kassai parancsnoknak, Liszthy János kapitánynak és Viczmándy Mátyásnak adományozta.▼
 
▲A felvidékre visszahúzódó magyarság igyekezett a török ellen harcolni. Sok-sok vitéz tett, kisebb csetepaté, rajtaütés tette bizonytalanná a török életét. A harcokban kitűnt katonák aztán jutalmul birtokokat kaptak. Így történhetett meg, hogy [[1560]]-ban [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király Pincehely, [[Gyánt]] és Görbő birtokokat [[Zay Ferenc]] kassai parancsnoknak, Liszthy János kapitánynak és Viczmándy Mátyásnak adományozta.
 
Alig három évtizeddel később viszont Pincehelyt, Görbőt és Miszlát Podgorai Gáspár győri katonának ajándékozzák jó szolgálataiért.
Ez [[1588]]-ban történt és ekkor már volt malom Pincehelyen és Görbőn. Az adományozást [[Fejérkövy István]] nyitrai püspök, [[Rudolf magyar király|Rudolf király]] helytartója végezte.
 
[[1628]]-ban Pincehely, mint [[Esterházy család|Esterházy-birtok]] van jelölve, de [[1630]] körül már lakatlan. Ezt az [[1635]]. március 30-án kelt adománylevél bizonyítja, amikor Podgorai Gáspár magvaszakadta miatt [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] nádor utasítására a győri káptalan beiktatást teljesít Horváth, másképpen Visych Pál és Jogosits János számára a török elől elmenekült lakatlan községben. De mivel ott a török volt az úr, a beiktatók a községbe bemenni nem mertek, ezért jelképesen Győr városában iktatták be őket birtokukba.
[[1686]]-ban vége lett a 150 éves török uralomnak, Pincehelyről is kiűzték a törököt.
 
[[1686]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] Bádeni Lajos Tolnáról feljött Simontornyára, rövid ostrom után elfoglalta azt. Másnap Pincehelyre jött és elfoglalta a bozótban lévő földvárat, melynek csak kevés martalóc katonája volt. Itt a palánkvár mögött török templomot leltek. Bádeni Lajos még két napig Pincehelyen táborozott, de csapatai már megindultak Kaposvár ellen.
 
[[1942]]-ben a [[Szent Orsolya-rend]] [[Internátus|internátust]] alapított itt, mely a [[második világháború]] után is folytatta működését. [[1950]]-ben a rendet feloszlatták, és épületüket kórház céljára államosították. Itt működött a rendszerváltás után a Szent Orsolya Kórház. [[1943]]—ban az internátusban tanult [[Vida Gábor (festő)|Vida Gábor]] későbbi fuvolista és festőművész.<ref>{{cite web |url=https://regi.katolikus.hu/rendek.php?h=30 |title=A Szent Orsolya Rend Római Uniójának Magyar Orsolyita Közössége |date= |accessdate=2020-02-04 |author= |authorlink= |publisher=Magyar Katolikus Püspöki Konferencia |work= |format= }}</ref>
 
=== [[Görbő]] története ===
 
Görbő [[Szláv népek|szláv]] név. Még a [[Honfoglalás|magyarok bejövetele]] előtti időkben itt élt szlávoktól kapta nevét. AValószínűleg maelőttük ismertis elsőlakták, írásosa emlékünkrégészeti leletek erről vallanak.

Első írásos Görbőrőlemléke [[1138]]-ból való, amikor mint a [[Dömös]]i [[apátság]] birtoka szerepel [[II. Béla magyar király|II. (Vak) Béla király]] adománylevelében a következő szöveggel:
 
"Görbő faluban: Bódog a fiával, Sesu, Miklós és Vtos".
 
Aztán körülbelül kétszáz évig nincs róla hír a mai ismereteink szerint. [[1337]]-ben bukkan fel neve újra, amikor már világi ura van. Erről a következőket olvashatjuk:▼
De minden valószínűség szerint már a szlávok előtt is laktak itt emberek, a régészeti leletek erről vallanak.
▲Aztán körülbelül kétszáz évig nincs róla hír a mai ismereteink szerint. [[1337]]-ben bukkan fel neve újra, amikor már világi ura van. Erről a következőket olvashatjuk:
 
"Mi, Erzsébet, Isten kegyelméből Magyarország királynője, magas emlékezetül és értésére adjuk szándékainkat a jelenlévők közül akiknek általában hasznos, hogy miután Tolna megyében fekvő, Görbőnek nevezett birtok..."
80 ⟶ 84 sor:
Közel száz év múlva írják le Görbő határait, s ebben a határjárásban olyan neveket is említenek, melyek még ma is léteznek. Ilyen helységneveket találunk: a Gyántnak mondott fehérvári keresztesek birtoka, Miza falu (ma Miszla), Nempti falu (ma Tolnanémedi), vagy Halyagoshát-hely (ma egy határrész Pincehelyen, de leegyszerűsödött Halyagosra, de Csemárton néven ismertebb), aztán Thekenöhaoh, amit ma Teknőhegyi ároknak mondanak és Wyzag völgy, ami ma valószínű a Nagyszékely felé vezető út melletti Hidegvölgy. Említést tesz a szöveg még egy bizonyos „Warhegh"-ről, mely azonosítható a Pincehely és Tolnanémedi határában lévő mostani Nebojsza heggyel, ahol a bronzkorból fennmaradt földvárat találtak.
További száz éven át aztán Görbő virágzó település volt, s csak a törökök betörése után indult hanyatlásnak, bár néptelen soha nem volt teljes mértékben. Azonban az is tény, hogy a törökök kiűzése utáni időkben már nem nyerte vissza régi fényét, kivéve a reformkort, amikor Vörösmarty Mihály is megfordult Görbőn.
 
A török előtti időkből maradt írások igen változatosan írják Görbő nevét, úgymint: Gurbew, Gurbeu, Kerbew, Kewrbew, Kwirbew és Geörbeö. A török valószínűleg már a [[mohácsi csata]] éveiben, [[1526]]-ban eljutott Görbőre és felprédálta. De az 1542. évi adókönyv szerint Görbőn Pesthy Györgynek 4 portája van, míg a következő évben már Révay Ferenc jószága, ahol fizető telek öt, szegény négy házzal, két sessio elpusztult.
 
Az [[1517]]-[[1572|1572-es évek]]ben Görbőn 31 ház volt.
 
Görbő a török után csak puszta maradt, s mint népesített puszta csak [[1850]]-ben alakult községgé. Azonban nem volt életképes és ezért már a[[19. század|XIX. század]] végén jelentkeztek az egyesülési törekvések Pincehellyel, ez azonban csak [[1930]]. [[január 1.|január 1-jével]] következett be, amikor, Görbő megszűnt önállónak lenni.
 
Görbő utolsó bíróját Farkas Zsigmondnak hívták.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pincehely”