„Vizelethajtó gyógyszerek” változatai közötti eltérés

[[Közönséges boróka]] (''Juniperus communis''): bogyótermése a gyógyszerkönyvi nevén ''Juniperi fructus'', amely 0,8% illóolajat (''Aetheroleum juniperi'') tartalmaz; önmagában és más diuretikus teákkal keverve gyakran használt vizelethajtó.<ref name="ISE"/> A [[Gyógyszerkönyv]]ben (Ph. Hg. VIII.)<ref group="m">Ph. Hg. VIII. jelentése: A VIII. ''Magyar Gyógyszerkönyvben'' hivatalos növényi drog.</ref> mindkettő, a borókabogyó és a borókaolaj is hivatalos növényi drog (Ph. Hg. VIII.).

 

 

[[Tarackbúza]] (''Agropyron repens''): hivatalos drogja a tarackbúza-gyökértörzs (''Graminis rhizoma''; Ph. Hg. VIII.) kovasav és illóolaj tartalmának köszönhetően főzetként enyhe vizelethajtónak használható. Tradicionális használata enyhe húgyúti fertőzések kezelésére is kiterjedt.<ref name="ISE"/> A közelmúltban feltárt farmakológiai hatásvizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a rizómában található kumársav-cetilészter hozható összefüggésbe a vizelettraktust fertőtlenítő hatásával.<ref> Beydokthi S.S., Sendker J., Brandt S., Hensel A.: ''Traditionally used medicinal plants against uncomplicated urinary tract infections: Hexadecyl coumaric acid ester from the rhizomes of Agropyron repens (L.) P. Beauv. with antiadhesive activity against uropathogenic E. coli.'' Fitoterapia 2017. Vol: 117, 22–27.</ref>