Wikipédia

„Szerkesztő:Gombabandi/próbalap” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Személy infobox
|név=Takács József
|kép=Takacs Jozsef 1911 1982.jpg
|képméret=
|képaláírás=Takács József
|születési név=
|születési hely=[[Szuhogy]]
|születési dátum=[[1911]]. [[június 14.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1982]]. [[január 17.]] {{életkor-holt|1908|06|23|1979|02|21}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|iskolái=[[Gregoriana Pápai Egyetem]] (Róma)
|szakma=plébános, egyetemi tanár
|tisztség=címzetes prépost
|aláírás=
}}
 
A '''Katolikus Női Társadalomtudományi Szakiskola''' a [[Szociális Testvérek Társasága]] Erdélyi Kerülete által fenntartott és vezetett, szociális gondozónőket képző intézmény volt [[Kolozsvár]]ott 1939 és 1944 között.
 
==Előzmények==
'''Takács József (katolikus pap)''' ([[Szuhogy]], [[1911]]. [[június 14.]] – [[Budapest]], [[1982]]. [[január 17.]]), katolikus pap, teológus, egyetemi tanár
A szociális ismeretek terjesztésének érdekében a Szociális Testvérek Társasága erdélyi tagjai kezdetben többnapos tanfolyamokat szerveztek az [[Erdélyi Katolikus Nőszövetség]] keretében [[Erdély]] nagyobb városaiban: például 1922-ben [[Brassó]]ban, 1923-ban [[Csíkszereda|Csíkszeredában]], 1924-ben [[Székelyudvarhely]]en, 1925-ben [[Marosvásárhely]]en, 1926-ban [[Tusnád]]on.
 
1933-ban szociális munkások iskolarendszerű képzését tűzték ki célul, de a román állam korlátozó törvények miatt „fedőnéven”, ''Egyházközségi Nővéreket Képző Iskola'' név alatt. Olyan világi nők jelentkezését várták, aki hivatásszerűen vállalják a vallási és szociális ügyek szolgálatát egyházközségi keretben. A jelentkezők először egy éves (585 órás) elméleti képzésben vettek részt: teológiai, neveléstudományi, pszichológiai, szociológiai, jogi és gazdasági, és háztartási előadásokat hallgattak. Az elméleti képzést egy év gyakorlati képzés követte. Gazdasági nehézségek miatt azonban ez képzési forma nem vált rendszeressé.
==Élete és pályafutása==
Néhány évnyi kimaradás után 1937-ben Budapesten indított a Szociális Testvérek Társasága kétéves szociális képzést, három különböző tagozattal, ''Katolikus Női Szociális Képző'' elnevezéssel.
 
==A Társadalomtudományi Szakiskola Kolozsvárott==
Takács József egy [[Borsod vármegye|borsod]]i kis településen, [[Szuhogy]]on született 1911-ben, egy szegény sorsú családba. Édesapja, ''Takács János'' napszámos, majd vaskőbányász volt [[Rudabánya|Rudabányán]]; édesanyja, ''Simkó Anna'' háztartásbeli. Az édesapa az [[első világháború]]ban 1914-ben hősi halált halt<ref>Takács József rövid önéletrajza szerint, mely a Takács József emlékkönyv 13. oldalán olvasható. Lásd: a Források és külső hivatkozások felsorolásában.</ref>, így az édesanyának egyedül kellett gondoskodnia három félárván maradt gyermeke felneveléséről.
 
Erdélyben a szociális munkások (hároméves) főiskolai szintű képzése 1939 őszén indult meg újra, mint a ''Szociális Testvérek Társaságának Szociális Szemináriuma''. Erdély 1940-ben történt visszacsatolása újabb lendületet adott ennek a kezdeményezésnek, de a felfokozott igények kielégítésére, a Belügyminisztérium és az [[Országos Nép- és Családvédelmi Alap]] (ONCSA) kívánságára 1941-től az addigi kétéves elméleti és egyéves gyakorlati képzés helyett 14 hónapos tanfolyam váltotta fel, két tanévre elosztva. A képző ekkor hivatalosan a ''Katolikus Női Társadalomtudományi Szakiskola'' nevet vette fel. S bár az elnevezésben a főiskola szó nem szerepelt, de a képzés annak felelt meg: az előadások nagy részét a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]] neves professzorai tartották (például [[Várkonyi Hildebrand Dezső|Várkonyi Hildebrand]], [[Kovrig Béla]], [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]], [[Bónis György]], [[Csizmadia Andor]], [[Székely István (jogász)|Székely István]], [[Heller Erik]], [[Martonyi János (jogász)|Martonyi János]].
Elemi iskolába Szuhogyon és [[Szendrő (Magyarország)|Szendrőn]] járt, a gimnázium első hat osztályát – sorkosztos diákként – [[Miskolc]]on, a [[Földes Ferenc Gimnázium|Királyi Katholikus Fráter György Gimnáziumban]] végezte, az utolsó két osztályt pedig az [[Egri főegyházmegye]] papnövendéként („[[Szeminárium (papnevelő intézet)|kisszeminaristaként]]”) a [[Ciszterciek|Ciszterci Rend]] Egri [[Szent Bernát Gimnázium|Szent Bernát Gimnáziumában]]; mindvégig kiváló tanulmányi eredménnyel.
 
1942-ben megegyezés jött létre a kolozsvári egyetem közgazdasági kara és a szociális testvérek Erdélyi Kerületének akkori főnöknője, [[Veress Marienne]] között, hogy a Társadalomtudományi Szakiskolájába járó növendékeket elméleti képzésre beíratják az egyetemi Szociális Tanfolyamra, viszont az egyetem Szociális Tanfolyamának hallgatói a Társadalomtudományi Szakiskolába iratkozhatnak be szociális gyakorlatra.
Az 1931-ben letett jeles érettségi vizsgát követően püspöke, [[Szmrecsányi Lajos]] egri [[érsek]] Rómába küldte, ahol a [[Collegium Germanicum et Hungaricum]] növendékeként a [[Gregoriana Pápai Egyetem]]en folytatott teológiai tanulmányokat. Itt is kiemelkedő eredményeket ért el: tudására, vitakészségére, széles nyelvismeretére <ref>A visszaemlékezők szerint nyolc-tíz idegen nyelven tudott magas fokon.</ref> nemcsak tanárai figyeltek fel, hanem [[XI. Piusz pápa]] és államtitkára, Pacelli bíboros (a későbbi [[XII. Piusz pápa]]) is. Bizonyára ennek köszönhető, hogy amikor Pacelli bíboros 1938-ban az [[Eucharisztikus Világkongresszus]]ra – a pápa képviseletében – Budapestre látogatott, a kíséretében Takács Józsefet is magával hozta. Rómában szentelték pappá 1936-ban, tanulmányait 1938-ban fejezte be, teológiai doktorátussal és a legjobb diáknak járó aranyérmes kitüntetéssel.
 
A végzett növendékek összefogására külön egyesületet hoztak létre: ''Erdélyi Szociális Munkások Egyesületét'', melyet kezdőbetűiről ESZMÉ-nek neveztek. A kolozsvári központ körlevelekkel, lelki és szakmai továbbképzést szolgáló tanulmányi napokkal igyekezett tagjaiban fenntartani és továbbfejleszteni a szociális munkához elengedhetetlen mélyebb lelkiséget és szakmai hivatástudatot.
Hazatérvén először fél évig [[káplán]] volt [[Ózd]]on, majd az [[Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet|Egri Papnevelő intézet]] prefektusa (tanulmányi felügyelője), tanára és lelki igazgatója lett. Nevelési elvei miatt ellentétbe került az érseki iroda vezetőjével, ezért beosztásáról lemondott. 1942-től [[Bátor (település)|Bátor]] [[Plébánia|plébánosaként]] szolgált, 1947-től az egri kerület [[esperes]]eként. 1944-ben feljelentették német-ellenes magatartása miatt. 1948-ban izgatás vádjával vizsgálatot indítottak ellene, de a bíróság felmentette. 1949 májusától [[Törökszentmiklós]] plébánosa volt. - A negyvenes években országszerte ünnepelt előadónak számított.
 
==Források==
1950-ben professzornak nevezték ki a budapesti [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar|Központi Hittudományi Akadémia]] [[dogmatika]] tanszékére. Az ötvenes évek elején az érseki hitoktatói főiskolaként működő [[Ward Kollégium]]nak is előadója és érseki biztosa volt. 1951-be tagja lett a [[Szent István Tudományos Akadémia|Szent István Akadémiának]]. A Hittudományi Akadémián a papnövendékek által rendkívül tisztelt és becsült professzortól 1956 februárjában az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] megvonta a működési engedélyt, mivel nem volt hajlandó részt venni (az egyház megosztását célzó) [[Békepapok Magyarországon|papi békemozgalom]] tevékenységében, valamint megjelenni a gyűléseiken, és ez a magatartása, az állami szervek szerint, nem felel meg az elvárt a papnevelői tevékenységnek.<ref>Ugyankkor „ő és mindenki más tudta, hogy miért nem felelt meg [a tanári megbizatásnak], azért nem felelt meg, mert a valóságban nagyon is megfelelt.” (Fila Lajos fogalmazása az Emlékkönyv 28. oldalán)</ref>
* Egyházközségi Nővéreket Képző Iskola Nagyváradon. In: Brassói Lapok, 1933. szept. 22. (216. sz.)
 
* Egyházközségi Nővéreket Képző Iskola. In: Erdélyi Lapok, 1933. szept. 16. (208. sz.)
A Hittudományi Akadémiáról történt eltávolítása után csak kisebb településeken működhetett plébánosként: 1956-tól [[Kács]]on, 1960-tól [[Kisnána|Kisnánán]], 1962-től [[Visonta|Visontán]], 1965-től [[Gyöngyöspata|Gyöngyöspatán]], 1977-től haláláig: [[Adács]]on. Az állambiztonsági szervek éveken keresztül megfigyelés alatt tartották, a plébániáján többször tartottak házkutatást.<ref>A Takács Józseffel kapcsolatos vizsgálati és megfigyelési anyagok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában négy dossziét töltenek meg.</ref>1974-ben a főesperesi kerület papsága az Egyházmegyei Papi Szenátus tagjává választotta. 1975-ben [[Bánk József]] egri érsek sajószentpéteri címzetes [[prépost]] címmel tüntette ki. Súlyos betegség következtében 1982-ben hunyt el. Utolsó egyházközségében, Adácsony temették el, a temetési szertartás [[Kádár László Gábor|Kádár László]] egri érsek végezte öt püspök és több mint 250 paptársa jelenlétében.
* Az első magyar katolikus női szociális képző. In: Nemzeti Újság, 1937. nov. 21. (265. sz.)
 
*[https://docplayer.hu/1802509-Walter-ilona-hittudomanyi-foiskola-hittanarkepzo-tagozatan.html Walter Ilona: A Megszentelő Szeretet szolgálatában. A Szociális testvérek Társasága Romániai Kerületének munkatörténete a szerzetesrendek működésének betiltásáig.]
Rövidebb írásai a ''[[Magyar Kultúra]]'', a ''[[Vigilia]]'' és az ''Evangélium'' folyóiratokban jelentek meg. Az ötvenes és hatvanas években írt nagyobb lélegzetű teológiai munkáit nem engedték publikálni, még külföldön sem; ezért azok haláláig kéziratban maradtak.<ref>A 60-as évek elején például a neves Herder kiadó szerette volna megjelentetni egyik könyvét, de az Állami Egyházügyi Hivatal nem adott engedélyt a kézirat külföldre kiküldéséhez.</ref>
*[https://epa.oszk.hu/00400/00458/00052/ekatolikus.htm Marton József: Az erdélyi római katolikus egyházmegye intézményei a két világháború között.]
 
*Száz szociális gondozónői állás vár betöltésre. In: Ellenzék, 1941. szept. 9.
{{idézet 2|''1950 és 1956 között egy legendás újskolasztikus professzor tanított a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemről száműzött teológiai karon (Budapesti Katolikus Hittudományi Akadémia). Takács József valóban zseniális ember és teológus volt. … Takács életszentsége és briliáns intellektusa hihetetlen hatást tett hallgatóira. Valóban a legjobbak lelkesedtek érte.''|Patsch Ferenc SJ<ref>[https://jezsuita.blog.hu/2015/10/02/miben_is_kell_hinni_dogmak_es_paradigmavaltasok_a_teologiaban Pacsy: Miben is kell hinni? – Dogmák és paradigmaváltások a teológiában]</ref>}}
*Harminc fiatal lány a nemzet szolgálatában. In: Keleti Újság, 1941. okt. 14.
 
*Látogatás a kolozsvári Társadalomtudományi Szakiskola Rákóczi úti otthonában. In: Keleti Újság, 1941. dec. 24.
{{idézet 2|''Takács Józsefnek ez a nagy tette: oda is jó szívvel menni, ahová magától nem ment volna; igaza tudatában is vállalni feladatokat, amik nem neki valók; és az áldozatok érthetetlenségében egy magasabb rendű értelmet látni. Olyan pap volt, aki nemcsak áldozott, de áldozattá lett. Az engedelmesség áldozatává. És ezzel többet tett, mintha ragyogó üstökösként futotta volna be egyházunk egét. És hitte , hogy az engedelmesség áldozatában megváltó erők vannak.''|Belon Gellért<ref> A „nagy Takács” példája. Dr. Takács József emlékének. In: Új Ember, 38. évfolyam, 19. sz., 1982. május 9. p. 3. </ref>}}
 
Takács József földi maradványait 2004-ben adácsi sírjából az [[egri főszékesegyház]] főpapi kriptájába helyezték, érdemeit [[Seregély István (érsek)]] egri érsek méltatta.
 
==Művei==
 
Nyomtatásban:
 
*De sanctitate dei penes prophetas. Pontificia Università Gregoriana, Roma, 1938 (disszertáció-részlet)
*A kegyelmi élet: elmélkedések és olvasmányok. [Nógrádi József írói álnév alatt], Korda kiadó, 1944
*Dogmatika: De Deo Redemptore. Központi Hittudományi Akadémia, Budapest, 1955
*Dogmatika. Örökmécs kiadó, Bátorterenye/Pécel, 2005–2007 (A négykötetes latin nyelvű eredetiből fordítva)
 
Jegyzetként vagy kéziratban:
 
*Krisztus Egyházának ünnepei
*Az aszketika teológiája
*Tractatus dogmaticus de Sancto Josef (Dogmatikai szemináriumi jegyzet a Központi Hittudományi Akadémián, 1954-55.)
*A lelkiélet teológiája
 
==Jegyzetek==
{{források}}
 
==Források és külső hivatkozások==
 
*[https://vmek.oszk.hu/12300/12307/12307.pdf Dr. Szecskó Károly: Egy tudós pap emlékezete. In: Talentumot megőriztem, gyarapítottam…Három neves szuhogyi. Edelényi füzetek 15. sz. pp. 68–75.]
 
*[http://www.ppek.hu/facsimile/Szolgalat_55_1982_3.pdf Takács József nekrológja a Szolgálat 55. számában, 1982/3, pp. 98-100. ]
 
*[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjEmber_1982/?query=%22tak%C3%A1cs%20j%C3%B3zsef%22&pg=30&layout=s Nagy Lajos: Szegényebbek lettünk... Elbúcsúztunk Takács Józseftől. In: Új Ember, 38. évfolyam, 6. sz., 1982. február 7. p. 2.]
 
*[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjEmber_1982/?query=%22tak%C3%A1cs%20j%C3%B3zsef%22&pg=112&layout=s Belon Gellért: A „nagy Takács” példája. Dr. Takács József emlékének. In: Új Ember, 38. évfolyam, 19. sz., 1982. május 9. p. 3.]
 
*[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjEmber_2002/?query=%22tak%C3%A1cs%20j%C3%B3zsef%22&pg=35&layout=s Seregély István: Takács József öröksége. In: Új Ember, 58. évfolyam, 3. sz., 2002. január 20. p. 4.]
 
*[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjEmber_2004/?query=%22tak%C3%A1cs%20j%C3%B3zsef%22&pg=387&layout=s Takács József emlékekezete. In: Új Ember, 60. évfolyam, 25. szám, 2004. június 20., p. 4.]
 
*Takács József emlékkönyv. Szerk. Fila Béla. Örökmécs kiadó, Bátorterenye, 2002
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Gombabandi/próbalap”