„Betűszó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szócikk megalkotása Címke: Megszüntetett átirányítás |
|||
1. sor:
A [[nyelvészet]]ben a '''betűszó''' egyik típusa a [[mozaikszó]]nak. [[Szószerkezet]] [[rövidítés]]e úgy, hogy általában csak a [[Szókészlet|lexikai]] jelentésű összetevőinek (egyszerű [[Szó|szavak]] és [[Szóösszetétel|összetett szavak]] tagjai) a kezdő[[betű]]it hagyják meg belőle.<ref name="gerstner">Gerstner 2006, 330. o.</ref><ref name="nagy">Cs. Nagy 2007, 315–316. o.</ref><ref name="dubois">Dubois 2002, 429–430. o.</ref><ref name="grevisse">Grevisse – Goosse 2007, 203–204. o.</ref> Ellentétben az olyan rövidítésekkel, amelyek csak [[írás]]ban képviselnek szavakat, és nem ejtik ki őket írásukat tükrözve (pl. ''u.'' kiejtve „utca”; ''km'' kiejtve „kilométer”; ''Bp.'' kiejtve „Budapest”),<ref>AkH 2015, [https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#276 276. pont].</ref> a betűszókat a [[beszéd]]ben is használják. Alkotásuk egyike a [[szóalkotás]]i módoknak, és mint ilyen a [[szókészlet]] gyarapításának egyik [[nyelv]]en belüli eszköze. Elsősorban a [[lexikológia]] (szókészlettan) foglalkozik vele, de az [[Morfológia (nyelvészet)|alaktan]] is, a nyelv rendszerébe való beillesztését tanulmányozva.
== A betűszók jellegzetességei ==
Abból a szempontból, hogy hogyan [[Kiejtés|ejtik]] őket, kétféle betűszók vannak. Egyeseket úgy lehet összeolvasni, mint a szokásos szavakat, például:
:{{hu}} ''MÁV'' (← ''[[Magyar Államvasutak]]'');<ref name="gerstner"/>
:{{en}} ''NATO'' [ˈneɪtoʊ] (← ''North Atlantic Treaty Organization'' ’[[Észak-atlanti Szerződés Szervezete]]’);<ref>Bussmann 1998, 1. o.</ref>
:{{fr}} ''CAPES'' [kaˈpɛs] (← ''Certificat d’aptitude au professorat de l’enseignement du second degré'' ’a középiskolai oktatásra való alkalmasságról szóló bizonyítvány’);<ref name="dubois"/>
:{{ro}} ''SUA'' [ˈsu.a] (← ''Statele Unite ale Americii'' ’[[Amerikai Egyesült Államok]]’);<ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 449. o.</ref>
:{{hr}} ''ULUH'' [ˈu.luh] (← ''Udruženje likovnih umjetnika Hrvatske'' ’[[Horvátország]]i képzőművészek szövetsége’);<ref name="baric">Barić 1997, 299–300. o. ([[Horvát nyelv|horvát]] [[grammatika]]).</ref>
Olykor arra törekednek az elnevezés és a betűszó alkotói, hogy az utóbbi [[Homonímia|homonimája]] legyen egy vele valamilyen kapcsolatban levő, már létező szónak. Ilyen például az ''ESPRIT'' (← [[Angol nyelv|angol]] ''European Strategic Programme on Research in Information Technology'' ’Európai információ-technológiai kutatás stratégiai programja’),<ref>[[1999]]-ben más névű program helyettesítette.</ref> amely a [[Francia nyelv|francia]] ''esprit'' ’szellem’ szó homonimája.<ref>Dubois 2002, 13. o.</ref>
Más betűszókat csak a betűk neveit kiejtve lehet vagy szoktak összeolvasni:
:{{hu}} ''MTA'' (← ''[[Magyar Tudományos Akadémia]]'');<ref name="gerstner"/>
:{{en}} ''TV'' [ˌti'''ː'''ˈvi'''ː'''] (← ''television'');<ref>Crystal 2008, 1. o.</ref>
:{{fr}} ''S.N.C.F.'' [ɛs.ɛn.seˈɛf] (← ''Société nationale des chemins de fer'' ’vasutak belföldi társasága’);<ref name="dubois"/>
:{{ro}} ''C.F.R.'' [t͡ʃe.feˈre] (← ''Căile Ferate Române'' ’román vasutak’);<ref name="bidu"/>
:{{hr}} ''RH'' [er.ha] (← ''Republika Hrvatska'' ’[[Horvátország|Horvát Köztársaság]]’).<ref name="baric"/>
Egyes nyelvekben bizonyos betűszók esetében mindkét kiejtési mód megtalálható, pl. angol ''UNO'' [ju'''ː'''enˈəʊ] vagy [ˈju'''ː'''nəʊ] (← ''United Nations Organization'' ’[[Egyesült Nemzetek Szervezete]]’),<ref>Oxford Learner’s Dictionary, [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/uno?q=UNO '''UNO'''] szócikk.</ref> francia ''ONU'' [ɔ.ɛnˈny] vagy [ɔˈny] (← ''Organisation des nations unies'').<ref name="dubois"/>
A betűszók gyakran hivatalos szervek, intézmények, [[állam]]ok, [[párt]]ok, [[társadalmi szervezet]]ek, [[gazdasági szervezet]]ek, szövetségek, [[egyesület]]ek, [[kiadvány]]ok stb. neveinek a rövidítései. Ezek [[Tulajdonnév|tulajdonneveknek]] számítanak. Példák:
:{{hu}} ''FTC'' (← ''[[Ferencvárosi Torna Club]]'');<ref name="gerstner"/>
:{{en}} ''[[UNESCO]]'' (← ''United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization'' ’egyesült nemzetek oktatási, tudományos és kulturális szervezete’);<ref name="grevisse"/>
:{{fr}} ''OTAN'' (← ''Organisation du traité de l’Atlantique nord'' ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’);<ref name="grevisse"/>
:{{ro}} ''RATB'' (← ''Regia Autonomă de Transporturi București'' ’[[bukarest]]i közlekedési autonóm társaság’);<ref name="bidu"/>
:{{hr}} ''HDZ'' (← ''Hrvatska Demokratska Zajednica'' ’Horvát Demokrata Szövetség’).<ref name="baric"/>
Vannak [[köznév]] betűszók is, ritkábban egyéb [[szófaj]]hoz tartozók is:
:{{hu}} ''szja'' (← ''személyi jövedelmi adó'');<ref name="gerstner"/>
:{{en}} ''[[O.K.|OK]]'' (← ''oll korrect'' < ''all correct'' ’minden rendben’);<ref name="grevisse"/>
:{{fr}} ''SIDA'' (← ''syndrome immuno-déficitaire acquis'' ’[[AIDS|szerzett immunhiányos tünetegyüttes]]’);<ref name="grevisse"/>
:{{ro}} ''O.Z.N.'' (← ''obiect zburător neidentificat'' ’[[azonosítatlan repülő tárgy]]’).<ref> Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/acronim '''acronim'''] ’mozaikszó’ szócikk.</ref>
Általában a betűszókból hiányzik a [[viszonyszó]]k kezdőbetűje:
:{{hu}} ''[[IBUSZ Utazási Irodák Kft.|IBUSZ]]'' (← ''Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási (és) Szállítási Rt.'');<ref name="gerstner"/>
:{{en}} ''USA'' (← ''United States (of) America'' ’Amerikai Egyesült Államok’);<ref name="bussmann">Bussmann 1998, 1. o.</ref>
:{{fr}}, {{ro icon}} ''T.V.A.'' (← ''taxe (à la) valeur ajoutée'', ''taxă (pe) valoarea adăugată'' ’[[Általános forgalmi adó|hozzáadottérték-adó]]’);<ref name="grevisse"/>
:{{hr}} ''HAZU'' (← ''Hrvatska akademija znanosti (i) umjetnosti'' ’Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia’).<ref name="baric"/>
Vannak azonban kivételek is, rendszerint azért, hogy a betűszó ne legyen túl rövid, vagy hogy szokásos szóként legyen olvasható:
:{{en}} ''[[ENIAC]]'' (← ''electronic numerical integrator and computer'' ’elektronikus digitális integrátor és számítógép’);<ref name="bussmann"/>
:{{fr}} ''S.D.N.'' (← ''Société des nations'' ’[[Nemzetek Szövetsége]]’);<ref name="grevisse"/>
:{{bs}} ''ANUBiH'' (← ''Akademija Nauka i Umjetnosti Bosne i Hercegovine'' ’[[Bosznia-Hercegovina]] Tudományos és Művészeti Akadémiája’).<ref name="jahic">Jahić 2000, 308. o. ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]] grammatika).</ref>
== A betűszók beillesztése a nyelv rendszerébe ==
A betűszók [[lexikalizálódás]]i folyamaton mennek át, azaz szóként alkalmazkodnak a nyelv rendszeréhez. Ez abban áll, hogy természetük szerint és az adott nyelv jellegzetességeitől függően [[Determináns (nyelvészet)|determinánsok]] járulnak hozzájuk, többes [[Szám (nyelvészet)|számú]] alakot kapnak, [[toldalék]]olják őket, [[Nem (nyelvészet)|grammatikai nemet]] tulajdonítanak nekik és alapszókként szolgálnak egyéb szóalkotási módokban, mint a [[szóképzés]] vagy a [[szóösszetétel]]. Példák:
:{{hu}} ''ABC'' vagy ''[[ábécé]]''<ref name="nagy"/> – [[magánhangzó]]val kezdődő szavaknak való határozott [[névelő]]vel és [[tárgyeset]]ben: ''Most tanulják '''az ábécét''''';<ref>ÉrtSz, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9&csakcimben=on '''ábécé'''] szócikk.</ref>
::''tévé'' → ''tévészerelő'';<ref name="lengyel">Lengyel 2000, 346. o.</ref>
:{{fr}} ''CAPES'' – egyes szám hímnemű határozott névelővel ''le CAPES'', [[képző]]vel ''capésien'' (hn.), ''capésienne'' (nn.) ’a CAPES-szel rendelkező’;<ref name="dubois"/>
:{{ro}} ''C.F.R.'' – egyes szám hímnemű határozott [[Névelő|végartikulussal]] ''C.F.R.-ul'' ’a C.F.R.’, képzővel ''ceferist'' (hn.), ''ceferistă'' (nn.) ’vasutas’;<ref>Dexonline, [https://dexonline.ro/definitie/ceferist '''ceferist'''] szócikk.</ref>
:{{hr}} ''HDZ'' – képzővel ''hadezeovac'' ’HDZ-tag’;<ref name="baric"/>
:{{cnr}} ''CNP'' (← ''Crnogorska narodna partija'' ’[[Montenegró]]i Nemzeti Párt’) – [[birtokos eset]]ben ''CNP-a'' ’a CNP vmije’, [[részes eset]]ben ''CNP-u'' ’a CNP-nek’.<ref name="cirgic">Čirgić 2010, 74. o. ([[Montenegrói nyelv|montenegrói]] grammatika).</ref>
Az angol ''yuppie'' szót már eleve az ''-ie'' képzővel kreálták a ''young urban professional'' ’fiatal városi szakember’ szószerkezetből, és később mintájára a ''buppie'' (← ''black urban professional'' ’fekete városi szakember’) és ''guppie'' (← ''gay urban professional'' ’[[Homoszexualitás|homoszexuális]] városi szakember’) szavakat.<ref name="bussmann"/>
Amint a szokásos szavak, a betűszók is lehetnek [[Jövevényszó|jövevényszavak]]. Például több angol betűszót több nyelv is átvett: ''UNESCO, NATO, laser, KO'' (← ''knockout'' ’kiütés’ az [[ökölvívás]]ban), ''[[WC (illemhely)|WC]]'' (← ''water closet'' ’vízöblítéses illemhely’), ''OK''. Több nyelvben használt [[Német nyelv|német]] betűszó az ''SS'' (← ''[[Schutzstaffel]]'' ’védőosztag’).<ref name="grevisse"/>
A betűszók lexikalizálódási foka az írásmódjukból is látszik. A leginkább lexikalizálódottak a köznéviek, amelyeket egyes nyelvekben kisbetűkkel vagy ilyenekkel is írnak, beleértve a kezdőbetűt is, a kiejtésüket tükröző alakban, például:
:{{hu}} ''tébé'' (← ''[[társadalombiztosítás]]'');<ref name="lengyel"/>
:{{en}} ''okay'' ’oké’.<ref>Oxford Learner’s Dictionary, [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/ok_1?q=ok '''OK'''] szócikk.</ref>
Egyes betűszókat már nem éreznek azoknak. Például a ''laser'' szót több nyelvben úgy írják, ahogy az angolban, és az adott nyelvek [[kiejtés]]i szabályai szerint ejtik ki, a magyarban pedig írásban az angol kiejtést utánozva írják: ''[[lézer]]''.<ref>Wictionary, [https://en.wiktionary.org/wiki/l%C3%A9zer '''lézer'''] szócikk.</ref>
A kevésbé lexikalizálódott betűszókat általában csupa nagybetűkkel írják. A magyarban<ref>AkH 2015, [https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#285 285. pont].</ref> vagy a [[Közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]-ben<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref><ref name="baric"/><ref name="jahic"/><ref name="cirgic"/> mindegyiket [[Pont (írásjel)|pontok]] nélkül a betűk után.
Egyes nyelvekben csak nagybetűkkel írják a betűszókat, és előfordulnak pontokkal vagy azok nélkül, beleértve ugyanazokat. A franciában például nincsenek hivatalos szabályok erre vonatkozóan, csak ajánlások. Az egyik szerint a betűző ejtésűeket pontokkal, az egybeejtetteket pedig azok nélkül ajánlatos írni, pl. ''S.N.C.F.'', illetve ''OTAN''.<ref>Lacroux 2007, [http://www.orthotypographie.fr/volume-II/saint-symbole.html#Sigle '''Sigle'''] ’Betűszó’ szócikk.</ref>
A [[Román nyelv|román]] [[helyesírás]]nak van szabályzata. Ez kimondja, hogy a jövevény egybeejtett betűszók pontok nélkül írandók (pl. ''SIDA'' ’AIDS’), a többiek pedig írhatók pontokkal vagy azok nélkül (pl. ''O.N.U.'' vagy ''ONU''), de megjegyzi, hogy a tendencia a pontok nélküli írásuk.<ref>DOOM 2, [https://dexonline.ro/article/1.2._Semnele_ortografice#1.2.6._Punctul.5B12.5D_.5B.5D 1.2.6. Punctul] ’A pont’.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{ro}} Academia Română ([[Román Akadémia]]). Institutul de Lingvistică „Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” („Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” Nyelvészeti Intézet). ''Dicționarul ortografic, ortoepic și morfologic al limbii române'' (A román nyelv helyesírási, helyes kiejtési és alaktani szótára). 2. kiadás. Bukarest: Univers Enciclopedic. 2005; az interneten: [https://dexonline.ro Dexonline] (DOOM2) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* [[Bárczi Géza]] – [[Országh László]] (szerk.). ''A magyar nyelv értelmező szótára''. Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/elolap.php ''A magyar nyelv értelmező szótára'']. [http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár]. [http://www.oszk.hu/ Országos Széchényi Könyvtár] (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 306–334. o. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* {{bs}} Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. [http://bih.fi/pub/pdf/gramatika-bosanskoga-jezika.pdf ''Gramatika bosanskoga jezika''] (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* {{fr}} Lacroux, Jean-Pierre. ''Orthotypographie. Orthographe & typographie françaises. Dictionnaire raisonné'' (Francia helyesírás és tipográfia). 1. kötet. 2007–2015; az interneten: [http://www.orthotypographie.fr/volume-I/index.html Orthotypographie vol. I] (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* Lengyel Klára. A ritkább szóalkotás módjai. Keszler Borbála (szerk.) [https://fr.scribd.com/document/324627255/Magyar-Grammatika-TK-2 ''Magyar grammatika'']. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. {{ISBN|978-963-19-5880-5}}. 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
* Magyar Tudományos Akadémia. [https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12 ''A magyar helyesírás szabályai. Új magyar helyesírás'']. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó. 2015 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
== További információk ==
* [http://www.abbrevia.hu/ Abbrevia.hu]
* Dr. Szabó Iván. ''[https://web.archive.org/web/20110927175522/http://old.matisz.hu/hirek/csatolmany/2005/MATISZ_informatikai_betuszotar_20050825.doc Az angolszász alapú, informatikához kapcsolódó betűszavak szótára és feloldásaik, angolul és magyarul]''. 2005 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Mozaikszó]]
* [[Szóösszetétel]]
* [[Szóösszevonás]]
{{Portál|Nyelvészet}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Szóalkotásmódok]]
| |||