Wikipédia

„Kék bálna” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
Visszavontam DenesFeri (vita) szerkesztését (oldid: 22218614)
Címke: Visszavonás
mert
36. sor:
| wikicommonscat = Balaenoptera musculus
}}
== Remélem megnehezítem a munkátokat.. Ugye nincs harag? mi a stilus korona virus ==
A '''kék bálna''' vagy '''óriás bálna''' ''(Balaenoptera musculus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[cetek]] ''(Cetacea)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[sziláscetek]] ''(Mysticeti)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]]<ref name="factsheet" /> és a [[barázdásbálna-félék]] ''(Balaenopteridae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].<ref name="iucn">{{IUCN2008
|assessors=Reilly, S.B., Bannister, J.L., Best, P.B., Brown, M., Brownell Jr., R.L., Butterworth, D.S., Clapham, P.J., Cooke, J., Donovan, G.P., Urbán, J. & Zerbini, A.N.
|year=2008
|id=2477
|title=Balaenoptera musculus
|downloaded=7 October 2008}}</ref><ref name=msw3>{{cite book
| last = Mead | first = J. G.
| last2 = Brownell | first2 = R. L., Jr.
| year = 2005
| chapter = Order Cetacea
| chapter-url = http://www.bucknell.edu/msw3
| editor1-last=Wilson |editor1-first=D. E.
| editor2-last=Reeder |editor2-first=D. M
| title = Mammal Species of the World
| url = https://www.google.com/books?id=JgAMbNSt8ikC&pg=PA723
| pages = 723–743
| page = 725
| edition = 3rd
| publisher = Johns Hopkins University Press
| isbn= 978-0-8018-8221-0
| oclc= 62265494
| ref = harv
}}</ref>
 
A kék bálna a 30&nbsp;[[méter]]es hosszával<ref name=pop/> és a 173&nbsp;[[tonna|tonnás]] testtömegével<ref name=pop/> a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett.<ref name=G.S.Paul2010>{{cite book |last=Paul |first=Gregory S. |title=The Princeton Field Guide to Dinosaurs |chapter=The Evolution of Dinosaurs and their World |location=Princeton |publisher=Princeton University Press |year=2010 |page=19}}</ref><ref name=Bortolotti>{{cite book
| last = Bortolotti
| first = Dan
| title = Wild Blue: A Natural History of the World's Largest Animal
| year = 2008
| publisher = St. Martin's Press}}</ref>
 
Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal. Testének felső része sötétebb, alsó része pedig világosabb.<ref>[http://www.fao.org/fishery/species/2744 FI - Species fact sheets.] Fisheries and Aquaculture Department, Food and Agriculture Organization.</ref> A kék bálnának jelenleg három alfaját különböztetik meg: a ''B. m. musculus''-t az [[Atlanti-óceán|Atlanti]]- és [[Csendes-óceán]] északi részén; a ''B. m. intermediá''t a [[Déli-óceán]]ban és a ''[[Balaenoptera musculus brevicauda|B. m. brevicaudát]]'' (ezt az alfajt törpe kék bálnának is nevezik) az [[Indiai-óceán]]ban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy az Indiai-óceán egyik kék bálna állománya egy negyedik alfajt alkot, melynek neve ''B. m. indica''. Mint a legtöbb sziláscet esetében, a kék bálna legfőbb táplálékát a kisméretű rákok adják, melyeknek gyűjtőnevük [[krill]], más néven világítórákok.<ref name="wheelock">{{cite web
|url = http://whale.wheelock.edu/bwcontaminants/welcome.html
|title = Contaminant analysis of organochlorines in blubber biopsies from blue whales in the St Lawrence
|publisher = Trent University
|author = Jason de Koning and Geoff Wild
|year = 1997
|accessdate = 2007-06-29
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070704145244/http://whale.wheelock.edu/bwcontaminants/welcome.html
|archivedate = 2007-07-04
}}</ref>
 
A [[20. század]] elejéig, még mielőtt az [[ember]] ipari mértékben mészárolni kezdte ezt a bálnafajt, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a [[Föld]] összes [[óceán]]jában és nagyobb [[tenger]]ében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta a fajt, mígnem 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak a kék bálna megmentésére. A 2002-ben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte 5–{{szám|12000}} kék bálna létezik,<ref name=pop>{{cite web
|url=http://www.sararegistry.gc.ca/virtual_sara/files/cosewic/sr_blue_whale_e.pdf
|publisher=Committee on the Status of Endangered Wildlife in Canada
|year=2002
|title=Assessment and Update Status Report on the Blue Whale ''Balaenoptera musculus''
| accessdate = 2007-04-19
|format=PDF}}</ref> öt csoportba vagy állományba csoportosulva. Bár a törpe kék bálnák számát csak becsülni tudják, valószínű, hogy törpe kékbálnából több él, mint a normál kék bálnából; mivel azonban nehezen megkülönböztethetőek, ezért korábbi számlálásoknál valószínűleg jelentősen felülbecsülték a kék bálnák számát.<ref name=BBC_pop>{{cite news
| author=Alex Kirby|work= BBC News
| title=Science seeks clues to pygmy whale
| url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/3003564.stm
| accessdate=April 21, 2006 | date=2003-06-19}}</ref> Mielőtt elkezdődött volna az ipari mértékű bálnavadászat, az [[Antarktisz]] vizeiben körülbelül 202–{{szám|311000}}, de valószínűbb, hogy {{szám|239000}} kék bálna élhetett.<ref name = Ant>{{cite journal
| title = Evidence for increases in Antarctic blue whales based on Bayesian modelling
| author = T.A. Branch, K. Matsuoka and T. Miyashita
| journal = Marine Mammal Science
| volume = 20
| pages = 726–754
|year = 2004
| doi = 10.1111/j.1748-7692.2004.tb01190.x}}</ref> Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, külön-külön körülbelül {{szám|2000}} óriás bálna található. Az előbbi állományokon kívül, az Atlanti-óceán északi részén és a [[déli félgömb]]ön, még két-két csoport létezik.
 
== Rendszertani besorolása ==
[[Fájl:Blue Whale 001 noaa body color.jpg|bélyegkép|balra|200px|Kék bálna [[Kalifornia]] közelében]]
 
111 ⟶ 50 sor:
|isbn = 0-12-389180-9
|pages=3–32
|chapter= The fossil record and phyletic relationships of gray whales.}}</ref> de ezt a besorolást mások nem fogadják el.<ref name="msw3">{{cite book |last=Mead |first=J. G. |title=Mammal Species of the World |url=https://www.google.com/books?id=JgAMbNSt8ikC&pg=PA723 |edition=3rd |year=2005 |publisher=Johns Hopkins University Press |isbn=978-0-8018-8221-0 |oclc=62265494 |page=725 |pages=723–743 |chapter=Order Cetacea |ref=harv |editor2-last=Reeder |editor1-first=D. E. |editor1-last=Wilson |chapter-url=http://www.bucknell.edu/msw3 |first2=R. L., Jr. |last2=Brownell |editor2-first=D. M}}</ref> Az állat [[dezoxiribonukleinsav|DNS]]-ét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a [[törzsfejlődés]] ''(philogenesis)'' szempontjából a kék bálna közelebbi rokonságban áll a tőkebálnával és a Bryde-bálnával, mint a ''Balaenoptera'' nem többi fajával; szintén így közelebbi rokonságot mutat a hosszúszárnyú bálnával és a [[szürke bálna|szürke bálnával]] ''(Eschrichtius robustus)'', semmint a csukabálnákkal ([[csukabálna|Balaenoptera acutorostrata]] és [[déli csukabálna|Balaenoptera bonaerensis]]).<ref>{{cite journal
|title=Cetacean mitochondrial DNA control region: sequences of all extant baleen whales and two sperm whale species
|author=Arnason, U., Gullberg A. & Widegren, B.
137 ⟶ 76 sor:
| author = A. Arnason and A. Gullberg | title = Comparison between the complete mtDNA sequences of the blue and fin whale, two species that can hybridize in nature | journal = Journal of Molecular Ecology | year = 1993 | volume = 37 |issue=4 |pages = 312–322 |pmid=8308901}}</ref> A [[Fidzsi-szigetek]]en dolgozó tudósok azt állítják, hogy kék bálna-hosszúszárnyú bálna hibridet fényképeztek.
 
Az óriás állatról az első leírást a skót orvos, [[Robert Sibbald]] készítette, ezt 1694-ben, a ''Phalainologia Nova'' című könyvében jelentette meg. 1692 szeptemberében Sibbald egy 23,4&nbsp;méteres, partra vetett kék bálnát talált [[Firth of Forth]]nál, amelyről a következőket írja: ''„fekete, szarvszerű lemezei voltak”'' és ''„a két nagy lyuk a piramis alakjához hasonlított”''.<ref name="Bortolotti">{{cite book |last=Bortolotti |first=Dan |title=Wild Blue: A Natural History of the World's Largest Animal |year=2008 |publisher=St. Martin's Press}}</ref>
 
A fajnév ''(musculus)'' a [[latin nyelv]]ből van, és jelentése valószínűleg „izmos”, de „kis egeret” is jelenthet.<ref>{{cite book | last = Simpson | first = D. P.
171 ⟶ 110 sor:
[[Fájl:Blauwal01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A víz felszínén pihenő bálna az [[Azori-szigetek]] mellett]]
 
A bálnavadászat betiltása óta még nem sikerült kideríteni, hogy világszinten a kék bálna állományai nőttek, vagy stabilak maradtak-e. Az Antarktisz vizeiben a legjobb felmérések szerint az állomány 7,3&nbsp;százalékkal nő évente, de ez a szám 1 százalékkal kisebb, mint a vadászat előtti éves növekedés.<ref name="Ant">{{cite journal|title=Evidence for increases in Antarctic blue whales based on Bayesian modelling|author=T.A. Branch, K. Matsuoka and T. Miyashita|journal=Marine Mammal Science|volume=20|pages=726–754|year=2004|doi=10.1111/j.1748-7692.2004.tb01190.x}}</ref> A bálnavadászat betiltása után a [[Szovjetunió|szovjetek]] még illegálisan vadásztak a bálnákra. Feltételezések szerint az [[izland]]i és a [[kalifornia]]i állományok növekedésnek indultak, azonban ez a [[statisztika]] szempontjából nem játszik fontos szerepet. A 2002-es évi felmérés szerint világszerte {{szám|5000}}–{{szám|12000}} kék bálna élt, azonban a felmérésnek hiányosságai is vannak, mivel előfordulási területének egyes részeiről érkező adatok kisebb-nagyobb mértékben bizonytalanok.<ref name="pop">{{cite web |url=http://www.sararegistry.gc.ca/virtual_sara/files/cosewic/sr_blue_whale_e.pdf |publisher=Committee on the Status of Endangered Wildlife in Canada |year=2002 |title=Assessment and Update Status Report on the Blue Whale ''Balaenoptera musculus'' |accessdate=2007-04-19 |format=PDF}}</ref>
 
A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'', már a [[Vörös lista]] megalkotása óta, [[veszélyeztetett faj]]nak minősítette a kék bálnát. Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban a National Marine Fisheries Service (Nemzeti Tengeri és Halászati Szolgálat) az Endangered Species Act (a veszélyeztetett fajokról szóló) értelmében ezt az óriás állatfajt veszélyeztetettnek tekinti.<ref>{{cite web
210 ⟶ 149 sor:
| volume = 5
| pages = 253–260
| year = 2003}}</ref> de meglehet, hogy az Indiai-óceánban több ezer példány is létezhet. Ha ez igaz, akkor a világszintű felmérések helytelenek, és a kékbálna-állomány valójában jóval nagyobb, mint gondoltuk volna.<ref name="BBC_pop">{{cite news|author=Alex Kirby|work=BBC News|title=Science seeks clues to pygmy whale|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/3003564.stm|accessdate=April 21, 2006|date=2003-06-19}}</ref>
 
A negyedik alfajt, a ''B. m. indicát'', 1859-ben [[Edward Blyth]] fedezte fel az Indiai-óceán északi részén. Mivel igen nehéz megkülönböztetni a ''B. m. brevicaudá''tól, gyakran ennek az alfajnak a szinonimájaként használják. A Szovjetunió által közölt adatok – amelyek a bálnavadászatok során jöttek létre – szerint a [[nőnem (biológia)|nőstények]] mérete inkább egyezik a ''B. m. brevicaudá''éval, semmint a ''B. m. musculus''éval, bár a ''B. m. brevicauda'' és a ''B. m. indica'' közötti eltérések nem is kicsik. A két alfaj eléggé elkülönülten él, továbbá a szaporodási időszakuk hat hónappal eltér egymástól.<ref name = SHDistribution>{{cite journal
258 ⟶ 197 sor:
[[Fájl:Image-Blue Whale and Hector Dolphine Colored.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A kék bálna, a [[Hector-delfin]] és az ember méreteinek az összehasonlítása]]
 
Alighanem a valaha élt legnagyobb testű állat [[Föld|bolygónkon]].<ref name="G.S.Paul2010">{{cite book |last=Paul |first=Gregory S. |title=The Princeton Field Guide to Dinosaurs |year=2010 |publisher=Princeton University Press |location=Princeton |page=19 |chapter=The Evolution of Dinosaurs and their World}}</ref><ref name=Bortolotti/> Hossza a 30&nbsp;métert,<ref name=pop/> tömege pedig a 173&nbsp;[[tonna|tonnát]] is elérheti.<ref name=pop/> A [[mezozoikum]] földtörténeti időben élő legnagyobb ismert [[sauropoda]] [[dinoszauruszok|dinoszaurusz]], az ''[[Argentinosaurus]]'' 73&nbsp;tonnás tömegével akkora volt, mint egy átlagos méretű kék bálna.<ref name="Mazzettaetal2004">{{cite journal |last=Mazzetta |first=Gerardo V. |author2=Christiansen, Per |author3=Fariña, Richard A. |year=2004 |title=Giants and Bizarres: Body Size of Some Southern South American Cretaceous Dinosaurs |journal=Historical Biology |volume=16 |issue= 2-4|pages=71–83 |doi=10.1080/08912960410001715132 |url=http://www.miketaylor.org.uk/tmp/papers/Mazzetta-et-al_04_SA-dino-body-size.pdf |format=PDF |accessdate=2008-01-08}}</ref><ref>{{es icon}} {{cite journal
|author= Bonaparte J, Coria R
|year= 1993
283 ⟶ 222 sor:
the Advancement of Science
|year=1915
|page=21}}</ref> Szája a megnyúlt barázdákkal együtt képes 90&nbsp;tonna táplálékot és vizet befogadni.<ref name="wheelock">{{cite web |url=http://whale.wheelock.edu/bwcontaminants/welcome.html |title=Contaminant analysis of organochlorines in blubber biopsies from blue whales in the St Lawrence |publisher=Trent University |author=Jason de Koning and Geoff Wild |year=1997 |accessdate=2007-06-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070704145244/http://whale.wheelock.edu/bwcontaminants/welcome.html |archivedate=2007-07-04}}</ref> Szűk torka miatt ennek ellenére a kék bálna képtelen [[labda]] méretű élőlénynél nagyobbat lenyelni.<ref>Blue Planet: Frozen seas (BBC documentary)</ref> Az összes állat közül ennek a bálnának van a legnagyobb [[szív]]e, átlagosan 180&nbsp;[[kilogramm]].<ref>{{cite web|url=http://www.bbc.com/earth/story/20150820-see-the-worlds-biggest-heart-blue-whales-is-first-to-be-preserved?ns_mchannel=social&ns_campaign=BBC_iWonder&ns_source=twitter&ns_linkname=knowledge_and_learning|title=BBC – Earth – See the world's biggest heart|author=Zoe Gough|publisher=}}</ref> A kék bálna agya viszonylag kis méretű a testtömegéhez viszonyítva, mindössze 6,9 kilogramm, ami az állat testtömegének körülbelül 0,007%-a.<ref>Tinker, ''Whales of the World'' (1988, p. 76).</ref> Az összes állat közül ennek a bálnának van a legnagyobb pénisze, mintegy 2,5&nbsp;méter hosszú.<ref name="Long2012">{{cite book|last=Long|first=John A.|title=The Dawn of the Deed: The Prehistoric Origins of Sex|url=http://books.google.com/books?id=TXs4e7eIB9cC&pg=PT24|accessdate=3 October 2012|date=11 October 2012|publisher=University of Chicago Press|isbn=978-0-226-49254-4|page=24}}</ref> Életének első hét hónapjában a kékbálna-borjú naponta 380&nbsp;liter [[tej]]et fogyaszt. A borjú gyorsan növekszik, 24&nbsp;óránként 90&nbsp;kilogrammot szed fel magára. A borjú a születésekor 2700&nbsp;kilogrammos, körülbelül akkora, mint egy kifejlett [[nílusi víziló]] ''(Hippopotamus amphibius)''.<ref name="factsheet" />
 
== Életmódja ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kék_bálna”