„Poti” változatai közötti eltérés

3 bájt hozzáadva ,  5 hónappal ezelőtt
a
(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
=== Későbbi történelme ===
[[Fájl:Poti Cathedral.jpg|bélyegkép|250px|A neobizánci [[poti katedrális]], 1906–1907]]
[[1578]]-ban a [[Török Birodalom]] hódította meg Potit. A törökök alaposan megerősítették a várost, amelyet ők ''Faş'' néven ismertek, és amely egyik kaukázusi kereskedelmi központjukká vált, nagy rabszolgapiaccal. A nyugat-grúziai hercegek egyesített serege [[1640]]-ben visszafoglalta a várost, [[1723]]-ban azonban ismét a törökök kezébe került. A grúzok az orosz cár csapataival szövetkezve [[1770]]–71-ben sikertelen kísérletet tettek a város visszahódítására. Amikor a következő évszázad elején az oroszok elfoglalták a grúz területek jórészét, [[1809]]-ben grúz szabadcsapatok segítségével Potiból is elűzték a török hadsereget, de a [[bukaresti szerződés (1812)|bukaresti szerződés]] ([[1812]]) a város visszaadására kötelezte őket. A következő [[Orosz-törökOrosz–török háború (1828-18291828–29)|orosz-török háború]] ([[1828]]-29) ismét fordulatot hozott, és Potit Oroszország kapta. [[1858]]-ban a [[Kutaiszi kormányzóság]] részévé tették és kikötővárosi státuszt kapott. [[1863]] és [[1905]] közt kikötőjét újjáépítették. [[1872]]-ben a kaukázusi vasúti forgalom egyik végállomásává vált, amelyet direkt vonal kötött össze [[Tbiliszi|Tiflisszel]].
 
Poti különösen [[Niko Nikoladze]] polgármestersége idején ([[1894]]–[[1912]]) nőtt méretben és fontosságban. Ekkor épült a drámai színház, a neobizánci stílusú katedrális, két gimnázium, az villamos erőmű, az olajfinomító stb. [[1900]]-ra Poti a Fekete-tenger egyik legfontosabb kikötője lett, amelyen áthaladt Grúzia [[mangán]] és [[szén]] [[export]]jának jórésze.<ref>Jones (2005), p. 88.</ref> [[1905]] decemberében, az [[1905-ös orosz forradalom]] idején munkások [[sztrájk]]jai és [[barikád (torlasz)|barikád]]harcok színterévé vált. Az [[1917-es oroszországi forradalmak|1917-es orosz forradalom]] idején a város újra főszerepet kapott: itt szálltak partra a német és brit expedíció seregek. [[1918]]. [[május 28.|május 28-án]], [[Poti egyezmény|előzetes szövetségi egyezményt]] írt alá Potiban [[Németország]] és [[Grúz Demokratikus Köztársaság|Grúzia]]. [[1921]]. [[március 14.|március 14-én]] azonban a Grúziát alávető Vörös Hadsereg elfoglalta Potit is. A szovjet korszakban a város fontos kikötő maradt és ipari fejlődése, katonai központtá válása folytatódott.