„Marosvásárhely” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor:
{{Román település infobox
| Első sorban a város Mihály Emeséről hires aki a kövesdombon lakik .
| román név = Târgu Mureș
| magyar név = Marosvásárhely
35 ⟶ 34 sor:
Ezen a vidéken már az [[őskor]]ban is volt emberi [[település]], ami a [[Maros]] közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas [[csertölgy|cserfa]]- és [[bükk (növénynemzetség)|bükkerdőknek]] köszönhető.<ref>Kincses Képeskönyv – Marosvásárhely, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2008 (Őskor, ókor – Élet a Maros partján, 4. oldal)</ref> Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a [[11. század]]ban alakult ki. Az 1323-ból származó első írásos említése ''Novum Forum Siculorum''nak nevezi a várost. A [[15. század]] első felében Marosvásárhely még [[mezőváros]] volt és [[Marosszék (történelmi)|Marosszéknek]] volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első bírói kiváltságot [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] ajándékozta a városnak, 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István]] fejedelemtől [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királynéig]] még számos kiváltságot kapott, míg végül elnyerte a ''szabad mezővárosi rang''ot. 1601-ben a [[tizenöt éves háború]] nyomán a császári zsoldosok [[Giorgio Basta]] vezetésével felégették. Ezek után megnőtt az igény egy falakkal körülvett [[vár]]ra, megépítéséhez neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a ''[[szabad királyi város]]'' rangot. A városi élet csak a [[18. század]] során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a [[19. század]] végén, illetve a [[20. század]] elején [[Bernády György]] polgármesteri mandátuma alatt vett.
 
A legmagasabb nyilvántartott népesség 164&nbsp;445 lakos volt (1992), aminek 51,4%-át magyarok tették ki. Az 1992-es népszámlálás után népességszáma csökken (1992–2002 között több mint 14&nbsp;404 fővel) és a 2002-es adatok szerint a magyarság kisebbségbe került.
Ennek okai részben a demográfiai
hanyatlás felgyorsulása (születésszám visszaesése, elöregedés), a magyarok nagy számban való kivándorlása (a rohamos gazdasági fejlődés során a jelenség gyakorlatilag megszűnt), illetve a tehetősebb réteg a Marosvásárhely melletti [[lakópark]]okba, illetve a [[Marosvásárhely Metropoliszövezet|környező településekre]] való kiköltözése ([[szuburbanizáció]]). A legfrissebb, 2011-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 127&nbsp;849 főre csökkent, s ebből 44,87% (57&nbsp;362 fő) vallotta magát magyarnak.
| Első sorban a város Mihály Emeséről hires aki a kövesdombon lakik .
 
Marosvásárhely [[Marosvásárhely látnivalóinak listája|fő látványosságai]] közé tartozik a [[Belváros (Marosvásárhely)|belváros]], a Rózsák tere a számtalan [[barokk]], [[szecesszió]]s épülettel, mint a [[Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely)|Keresztelő Szent János-templom]], a [[Barátok temploma (Marosvásárhely)|Barátok templomának]] híres tornya, a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] vagy a [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]]. A 17. századi hangulat megteremtője a négybástyás [[Marosvásárhelyi vár|vár]], amelynek délnyugati részén kiemelkedik a [[Vártemplom (Marosvásárhely)|Vártemplom]] tornya. A megyei jogú város számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges [[műemlék]]ek, [[templom]]ok, barokk, [[Klasszicizmus|klasszicista]], [[neoreneszánsz]], [[Eklektika|eklektikus]] és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, [[múzeum]]ok és [[Galéria (képzőművészet)|galériák]], valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található.