„Graz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
[[Fájl:Historic City Center of Graz.jpg|bélyegkép|balra|Az óváros légi felvétele]]
[[Fájl:16-07-06-Rathaus Graz Turmblick-RR2 0275.jpg|bélyegkép|balra|A Várhegy]]
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint Graz területén a Várhegy környékén már i.e. 3000 körül is létezett egy rézkori település. Kb. kétezer évvel későbbről a [[bronzkor]]i [[urnamezős kultúra]] erődítményeit tárták fel. A római korszakban a Grazi-medence sűrűn lakott, mezőgazdaságilag megművelt terület volt. Egész Stájerország legnagyobb római kori építménye a mai [[grazi repülőtér]] helyén volt található, ám az 1940-es években a reptér bővítésekor teljesen megsemmisült.<ref>Walter Brunner im Auftrag der Stadt Graz, Kulturamt (Hrsg.): Geschichte der Stadt Graz. 4 Bände. Eigenverlag der Stadt Graz, Graz 2003, {{ISBN|3-902234-02-4}}.</ref> Az ekkor kiépült kereskedelmi útvonalak azonban jóval később, a középkorban is használatosak voltak. Ilyen volt a kelet–nyugati irányú „strata hungarica” és az észak–déli
A 6. században az [[avarok]] vazallusainak számító szlávok települtek meg a ritkán lakott térségben és megalapították [[Karantánia]] fejedelemségét. Ők építették azt a kis várat ''(gradec)'' amely a település nevét adta. Nevét a 19. századig Grätz formába írták, illetve a középkorban Bayrisch-Grätzként („Bajor Grätz”), sőt a 16. században Grätz in Steyr-ként hivatkoztak rá, hogy megkülönböztessék az alsó-stájerországi Windisch-Grätztől („Vend Grätz”, ma [[Slovenj Gradec]] Szlovéniában).<ref>Christian Weyers: Ortsnamendeterminierung: Der Typ Alhama de Aragón in der kastilischen Toponymie (= Romanistik in Geschichte und Gegenwart. Band 13. Beiheft, ISSN 0947-0573). Habil.-Schrift, Technische Univ., Dresden 2000</ref> Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető ''Grác'' változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században ''Gréc,'' még korábban ''Gerec'' volt a magyar neve.<ref>Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.</ref>
81. sor:
A [[második világháború]]ban a második front 1943 augusztusi megnyitása után Graz fölött mindennapossá váltak a bombatámadások. A [[Foggia|Foggiában]] állomásozó amerikai 15. légiflotta szinte minden akciója során átrepült Stájerország fölött. Az osztrák városok közül Graz kapta a legtöbb légitámadást, összesen 56-ot, 1943. február 25. és 1945. április 2. között; ezek során mintegy 29 ezer hagyományos és gyújtóbombát dobtak le rá. A fő célpontok a főpályaudvar és a déli és nyugati nagy üzemek voltak. A rosszul felszerelt, 16-17 éves kamaszokból álló légvédelem a kb. 800 támadó repülőgépből hatot tudott lelőni. A Várhegy alagútjait kényszermunkások segítségével kibővítették és itt mintegy 50 ezer grazi talált menedéket a légitámadások során. Az áldozatok száma így viszonylag alacsony maradt: 1980-an haltak meg és 2 ezren sebesültek meg, míg az épületek közül 7802 dőlt romba és 20 ezer lakás megsemmisült. Amikor 1945 nyarán a Vörös Hadsereg megközelítette a várost, a Puch Művek bicikliket adományozott a lakosoknak, hogy mintegy 15 ezren eljussanak a keleti védvonal (a Panther-vonal) építkezéséhez. Május 7-én, egy nappal menekülése előtt Sigfried Uiberreither gauleiter kivégeztette a fogságban tartott ellenállókat és politikai foglyokat. Utódja, a mérsékelt Armin Dadieu azonnal felmentette Stájerország valamennyi [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]]-vezetőjét és utasítást adott ki, hogy Hitler [[Nero-parancs]]át az infrastruktúra megsemmisítéséről nem kell teljesíteni.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, {{ISBN|3-7011-7302-8}}</ref>
Grazot a Vörös Hadsereg, majd 1945 nyarától a britek tartották megszállva, egészen 1955-ig. A városban 1968 óta évente megrendezik a Stájer ősz ''(Steirischer Herbst)'' kortárs művészeti fesztivált, 1985 óta pedig a Styriarte zenei fesztivált. Új hidak épültek a Murán, 1972-ben megnyíltak az első sétálóutcák. 1988-ban
2003-ban Graz volt Európa kulturális fővárosa; ennek során több mint 100 projekt és 6 ezer esemény mutatta be a kultúra különböző területeit a látogatóknak. Ekkor épült a lebegő Murinsel (Mura-sziget) a folyón, a sajátos külsejű Kunsthaus (Művészetek Háza), valamint a Frida & Fred gyerekmúzeum. 2006-ban Graz csatlakozott az UNESCO rasszizmus elleni városkoalíciójához, 2015-ben pedig a Protestáns Egyházak Európai Közössége az „Európai reformációs város” címet adta Graznak.
| |||