„Graz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Maxell miklós (vitalap | szerkesztései)
Maxell miklós (vitalap | szerkesztései)
243. sor:
Graz óvárosát az [[UNESCO]] 1999-ben felvette a [[Világörökség]]-listára, mert a történelmi városrész igen jó állapotban maradt meg és jól követhető fejlődése egészen a gótikus időktől kezdődően. A helyszínt 2010-ben kiegészítették az [[Eggenberg-kastély|Eggenberg-kastéllyal]] is. Graz legtöbb látványossága az óvárosban található, bár sok szép régi építményre bukkanhatunk a St. Leonhard (II.) és Geidorf (III.) kerületekben is.
 
*A Várhegy és környéke: a Várhegy ''(SchloßbergSchlossberg)'' a város közepén található; a ráépített vár 1129-től 1809-ig védte Grazot. Miután az osztrák csapatok Franz Xaver Hackher zu Hart ezredes vezetésével sikeresen védekeztek Napóleon csapataival szemben, a háborút követő békeszerződésben előírták a vár lerombolását. A grazi polgárok megváltották az óratornyot és a harangtornyot, így ezek megmenekülhettek. Az addig sziklás hegyet 1839-ben kezdték parkosítani. A két tornyon kívül megmaradtak a valamikori vár maradványai és néhány műemlék épület is, mint a Tamás-kápolna romjai, a Polgár- és az Istállóbástya, valamint a kazamaták. A Várhegy tetejét a Schloßbergbahn siklóvasútján, a 2000-ben elkészült lifttel vagy egy 260 lépcsőfokos gyalogösvényen lehet elérni. A hegy belsejében több kilométeres alagútrendszer található, ahová a második világháborúban a légitámadások elől menekítették a polgárokat. Az alagutak ma különböző események színhelyéül szolgálnak ''(Dom im Berg)'', bejárhatók a mesevonattal ''(Märchenbahn)'', valamint létesítettek benne egy - jelenleg nem látogatható - bányavasút-múzeumot is.
[[Fájl:Graz I Innere Stadt Paulustor.jpg|bélyegkép|A Paulus-kapu]]
Érdemes legalább részben körbesétálni a Várhegyet. A túra a hegy keleti lábánál, a Paulus-kapunál ''(Paulustor)'' indul, amely a reneszánsz külső erődrendszer utolsó megmaradt építménye. A Paulustorgassén délre haladva látható a Palmburg kastélya (ma bírósági épület), majd közvetlenül mellette a Néprajzi Múzeum és a Szent Antal-templom. A templom helyén 1600-ban között több mint 10 ezer protestáns könyvet égettek el. Délebbre található a Saurau-palota jókora portáljával és fölötte a török katona alakjával; a volt „Aranypástétom” fogadó jellegzetes kerek erkélyeivel, a volt ágostonos kolostor, a „lépcsőházas templom” (amely valaha az erődítmény része volt) és a Német Lovagrend rendháza. A Főtéren ''(Hauptplatz)'' jobbra fordulva a Sackstraße mentén látható az Erzherzog Johann-szálloda, a Landschaftsapotheke (Graz legrégebbi patikája), a Kellersberg-palota, az Özvegypalota ''(Witwenpalais)'', valamint az Attems- („Stájerország legfontosabb nemesi palotája”), Herberstein- (Palotamúzeum) és Khuenburg-paloták (Ferenc Ferdinánd szülőháza, Grazi Városi Múzeum és Patikamúzeum). Közvetlenül az utóbbi mellett található Graz legrégebbi épülete, a Reinerhof. A mellette lévő Schlossbergplatzról nyílik a Várhegyre felvezető lépcső, a Mesevasút, itt található a Szentháromság-templom, illetve rövid sétával elérhető a Murinsel (Mura-sziget) is.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Graz