„Me 210” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  4 évvel ezelőtt
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
+wikilinkek
33. sor:
A Messerschmitt Me 210-et [[Magyarország]]on is gyártották az [[1941]]. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti ([[szigetszentmiklós]]i) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 tesztrepülésére 1942. december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.<ref>{{Cite web |url=http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?p=174 |title=Tóth János Budapesti Na 2003 |accessdate=2010-10-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071219145221/http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?p=174 |archivedate=2007-12-19 }}</ref>
 
A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. [[1944]]. április 1-ig 270 Me–210Ca–1Me 210 Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban. 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába, 110 pedig a [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] állományába. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40&nbsp;mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152&nbsp;mm-es űrméretű füstvetőrakéta-indító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel a 102/1-es '''Sas''' a 102/2-es '''Tigris''' és a '''Villám''' gyorsbombázó századokat és az 5/1-es '''Bagoly''' éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó [[amerikai]] légikötelékek elleni harcokban is. Alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló [[szovjet]] és [[Románia|román]] csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a [[torda]]i és [[tiszántúl]]i csatákban, majd a [[Budapest]] környéki és [[dunántúl]]i harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai [[Pándorfalu]] repülőterére költöztették, ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmisítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.<ref>Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.</ref>
 
== Jegyzetek ==