„Elemi részecske” változatai közötti eltérés

A [[szuperszimmetria]] elmélete a Minkowski-teret [[szupertér]]ré bővíti, a legegyszerűbb (N=1) esetben egy-egy spinorral és "konjugált" (pontozott) [[spinor]]ral, aminek komponensei azonban nem komplex, hanem [[Grassmann-szám]]ok. A [[szupertranszformáció]]k a négyestérbeli eltolások általánosításai, a [[super-Poincaré csoport]] elemei. A részecskéket [[szupermező]]k írják le, a négyestérbeli részecskemezők általánosításai.

A [[szupermező]]k Grassman-sváltozók szerinti sorfejtésében – ez a sorfejtés a [[Grassmann-szám]]ok algebrája miatt véges – első tagként a [[négyestér]]beli részecskemező szerepel, majd a Grassmann-spinor és egy másik„másik mezőmező” szorzata, valamint még néhány további tag. Ez a "másik mező" új részecskét, a szokásos részecske [[szuperpartner]]ét írja le. Mivel – feles spinű részecske transzformációs tulajdonságaival rendelkező – Grassmann-spinorral szorozva ugyanolyanok a transzformációs tulajdonságai, mint a négyestérbeli mezőé, ezért ha a "szokásos"„szokásos” részecske [[fermion]], akkor a szuperpartner "bozon"„bozon” és megfordítva. Minden részecskének van ilyen szuperpartnere a [[szuperszimmetria]] elmélete szerint. Kísérletileg még nem sikerült igazolni a létezésüket, de nagyon sok elméleti érv szól emellett. A szuperszimmertia, ha létezik is, akkor is sérült, hiszen sérülés nélkül a szuperpartnerek tömege ugyanakkora lenne, mint a "rendes"„rendes” részecskéké, és akkor már biztosan felfedeztük volna őket. Így a sérülés miatt nyilván nagy tömegű részecskékről van szó, a sértés módja (direkt vagy spontán) azonban szintén vizsgálat tárgya.