„Nikolaus Joseph von Jacquin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítés, pontosítás és forrásolás
43. sor:
}}
 
'''Nikolaus Joseph von Jacquin''' (magyarul forrásokban: '''''Jacquin Miklós József'''''{{h|Szinnyei 1897}}) ([[Leiden]], [[1727]]. [[február 16.]] – [[Bécs]], [[1817]]. [[október 26.]]) nemzetközi hírű osztrák természettudós, a [[Selmeci Akadémia]] és a [[Bécsi Egyetem]] professzora. {{botnév|Jacq.}}
 
== Élete, munkássága ==
[[Antwerpen]]i gimnáziumi képzés után Leidenben, [[Párizs]]ban, majd 1752-től kezdve Bécsben[[Bécs]]ben folytatott egyetemi tanulmányokat [[filozófia]]i, [[Orvostudományorvostudomány|orvosi]], [[kémia]]i és [[botanika]]i témakörökben. 1752 és 1755 között [[orvos]]ként működött Bécsben, emellett elkészítette a [[schönbrunn]]i palota parkjának növényjegyzékét, mégpedig az akkor új [[Carl von Linné|Linné]]-féle rendszer alapján. Ennek eredményeképpen [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] megbízta a kert általános rendezésével. Jacquin külföldön tanulmányozta a hasonló célú parkokat, és hazatérve létrehozta a [[botanikus kertetkert]]et, amelynek első igazgatója volt. Ezzel egyidejűleg a bécsi egyetemen kémia előadásokat tartott. 1763-ban, amikor Mária Terézia Bányászati és Kohászati Akadémiává fejlesztette a [[selmecbánya]]i [[Selmeci Akadémia|Bergschulét]], a tanintézménybe először Jacquint nevezték ki 1763. június 13-án, a [[Ásványtan|mineralógia]] valamint a kémia professzorának. Ásványtani, kémiai és elméleti [[kohászat]]tani (metallurgiai) előadásait és laboratóriumi gyakorlatait csak megfelelő előkészítő munkálatok, a laboratórium berendezése, valamint az ásvány- és kőzettár kialakítása után kezdte meg, 1764. szeptember 1-jén. Óráinak helyszíne a lakóházának földszintjén kialakított előadóterem és laboratórium volt (a lakóházat a kincstár bérelte számára).
 
1765-ben Selmecen megnősült, három gyermeke született: Joseph Franz (1766–1839), Emil Gottfried (1767–1792) és Franziska (1769–1850).
55. sor:
Nevét a Jacquinia (Theophrastaceae) és a Jacquiniella (Orchidaceae) növénynemek őrzik. A botanikában Jacq. rövidítéssel hivatkoznak nevére.
 
== MűveiFőbb művei ==
* [http://www.botanicus.org/title/b12738426 ''Enumeratio systematica plantarum''] (1760)
* [https://books.google.com/books?id=jKmj_1ALNYgC ''Enumeratio Stirpium Plerarumque''] (1762)
* [http://www.botanicus.org/title/b12074652 ''Selectarum Stirpium Americanarum Historia''] (1763)
* ''Observationum Botanicarum'' ([http://caliban.mpiz-koeln.mpg.de/jacquin/band1/index.html 1. rész] 1764, [http://caliban.mpiz-koeln.mpg.de/jacquin/band2/index.html 2. rész] 1767, [http://caliban.mpiz-koeln.mpg.de/jacquin/band3/index.html 3. rész] 1768, [http://caliban.mpiz-koeln.mpg.de/jacquin/band4/index.html 4. rész] 1771)
* [http://www.botanicus.org/title/b1206399x ''Hortus Botanicus Vindobonensis''] (1770–1776, Franz Anton von Scheidel illusztrációival)
* ''Chemische Untersuchung der Meyer'schen Lehre von der Fettensäuere und der Blakischen'' (Leipzig, 1771)
* [http://www.botanicus.org/title/b12003402 ''Florae Austriacae''] (1773–1778)
* [http://www.botanicus.org/title/b12003402 ''Florae Austriacae''] (1773–1778, öt kötet, 450 színes táblával {{jegyzet|E művében Jacquin leírja a [[Karl Sigmund von Hohenwart|Hohenwart Zsigmond]] gróf ([[Buda (történelmi település)|Budáról]]), Lipp ([[Nyitra vármegye|Nyitra megyéből]]) és [[Winterl József Jakab|Winterl]] által ([[Nagyszombat (település)|Nagyszombatból]]) vele közölt növényeket.}}
* [http://www.botanicus.org/title/b11927124 ''Icones Plantarum Rariorum''] (1781–1793).
* [http://www.botanicus.org/title/b11927926b11927124 ''Icones Plantarum Rariorum Horti Caesarei Schoenbrunnensis''] (1797–18041781–1793, három kötet, 648. színes tábla.).
* ''Anfangsgründe der medizinisch-praktischen Chemie'' (1783)
* [http://www.botanicus.org/title/b11927926 ''Plantarum Rariorum Horti Caesarei Schoenbrunnensis''] (1797–1804, négy könyv, 500 színes képpel)
* ''Collectanea ad botanicam, chemiam et historiam naturalem spectantia'' (1786-96, öt kötet, 106 szintes tábla)
* ''Jehrbuch der allgemeinen und medizinischen Chemie'' (1793, két kötet)
* [http://www.botanicus.org/title/b12064592 ''Fragmenta Botanica 1804–1809''] (1809)
* ''Stapeliarium in hortis Vindobonensibus cultarum descriptiones'' (1806, 64 színes képpel, melyet fia fejezett be)
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Nikolaus Joseph von Jacquin |oldid=222824628}}
 
== Források ==
* {{cite web|url=http://joszerencset.hu/eletrajz/jacquin.htm|title= Nikolaus Joseph von Jacquin|publisher= joszerencset.hu|accessdate=2011-04-09}}
* {{href|Szinnyei 1897|{{Szinnyei|5||j09375}}}}
 
== További információk ==