„Koska” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
50. sor:
Az emberi élet első nyomai Koska területén az [[újkőkorszak|újkőkorból]] származnak. A Lipanj legelőn talált kőszerszámok és tűzhely maradványai az ősember korai életéről tanúskodnak. 2014 őszén a nekcsei múzeum munkatársai folytattak ásatásokat a falu belterületétől délnyugatra eső területen, ahol több lelőhelyet (Grabik 1, Grabik 2, Grabik 3, Kanal Balvančić/Markov put, Vrtić 1, Vrtić 2 és Vrtić 3) is azonosítottak. Egy kivételével valamennyi helyen történelem előtti maradványok is kerültek elő. A legnagyobb mennyiségű őskori leletet a Grabik 1 (újkőkor, bronzkor), Grabik 2 (kőrézkor, közép és késő bronzkor) és Kanal Balvančić/Markov put lelőhelyeken találták. Rajtuk kívül bőséggel kerültek elő kora középkori leletek is, melyek e terület régóta tartó sűrűn lakottságát bizonyítják. A római korban a község területén vezetett át a Pozsegát (Incerum) Eszékkel (Mursa) összekötő út.
 
Koska első írásos említése a Breznica-patak melletti területként ''„terra Kos”'' néven [[II. András magyar király|II. András király]] [[1229]]-ben kelt oklevelében történt. Birtokként [[1258]]-ben tűnik fel ''„possesio Kwos”'' alakban. Plébániatemplomát [[1332]]-ben említi a [[pápai tizedjegyzék]]. Várát és várnagyát [[1338]]-ban ''„castellanus de Kasuar”'' néven említik, majd a vár [[1389]]-ben és [[1406]]-ban ''„castrum Kaswara”'' alakban ismét feltűnik a korabeli oklevekben. [[1392]]-ben a Kórógyi család birtoka lett. Később várként már nem említik, tartozékai a [[Lug Subotički|szombathelyi]] kastély tartozékaiba olvadtak be, melyeket 1506-ban és 1507-ben sorolnak föl.<ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.</ref> A középkori település [[1532]]-ben a török hódítás során pusztulhatott el. Ekkor a keresztény lakosság nagy része elhagyta a települést. A horvát Koška név [[1660]]-ban bukkan fel a szlavóniai plébániák összeírásában ''„Kozka”'', illetve ''„Coska”'' alakban. Ebből kiderül, hogy a templom ép és minden liturgikus tárggyal fel van szerelve. Ebben az időben egyházi szolgálatát a nekcsei ferences atyák látták el.
 
Koska a térség településeivel együtt [[1687]]-ben szabadult fel a török uralom alól. A templom a felszabadító harcokban megsérülhetett, mivel [[1702]]-ben romosként említik, mely tető nélkül áll. A betelepülések első hulláma a [[18. század]] elején történt, amikor mintegy tíz boszniai horvát család telepedett le Koskában. Ezeknek a családoknak a leszármazottai ma is a település lakosságának gerincét képezik. Később olyan szlavóniai lakosok kezdtek betelepedni, akik korábban a környező falvakban éltek. Az új lakosság érkezésével a templomot is újjáépítették, mert [[1730]]-ban már újra tető alatt volt. Megjelent az ipar is. [[1753]]-ban kálium-karbonát előállításával foglalkozó manufaktúra működött a településen. A kálium-karbonátot, amelyet bükk vagy más fa elégetésével állítanak elő régebben üveg és lőpor előállításánál, valamint cserzésnél és szappangyártásnál, míg manapság a vegyiparban használják.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Koska