Wikipédia

„Francis Bacon (filozófus)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kategória hozzáadása
26. sor:
Londonban született előkelő családba. Apja, Sir Nicholas Bacon, I. Erzsébet főpecsétőre, anyai nagyapja mint nyelvész és teológus VI. Edward nevelője volt. Anyja Ann Cooke Bacon volt. Alapos nevelésben részesült, tizenkét éves korában (1573) már Cambridgeben tanult a Trinity College-ban. 1577-től a párizsi angol követ mellett dolgozott, de apja halála után, 1579-ben kénytelen volt visszatérni, s csak rokonai anyagi támogatásával tudta elvégezni a jogi tanulmányait.
 
1584-ben elfoglalta parlamenti képviselői székét. Nagy hatású beszédeivel felhívta magára a közvélemény figyelmét. Később Essex grófja -– I.Erzsébet kegyence -– vette pártfogásába, akit azonban -– karrierje érdekében -– bevádolt. Essex elítélésével elnyerte a királynő szimpátiáját, igazi karrierje azonban csak I. Jakab trónra kerülésével (1603) vette kezdetét: 1603-ban lovaggá ütötték, főügyész, főpecsétőr, lordkancellár lett, majd 1618-ban a grófi címet is megkapta (Verulami Bacon).<ref name="Bacon"/> Mindeközben -– 1606-ban, homoszexuális vonzalmai<ref>Rictor Norton: [http://www.infopt.demon.co.uk/baconfra.htm Sir Francis Bacon] {{Wayback|url=http://www.infopt.demon.co.uk/baconfra.htm |date=20070824145236 }}. In: ''The Great Queens of History''</ref> ellenére -– megházasodott.
 
Végül Bacont is elérte sorsa: egy parlamenti vizsgálóbizottság bebizonyította, hogy 28 esetben vesztegették meg. Néhány napra a Tower foglya lett, de az uralkodó megkegyelmezett neki, s a bírság elengedésén túl még nyugdíjat is folyósítottak a számára.
67. sor:
 
Ezek után kerülhet sor a voltaképpeni módszer, a ''novum organum'' meghatározására. A módszer [[Arisztotelész]] ''Organon'' c. művén alapszik.
Eszerint a kutatás alapját a megfigyelés, a kísérletezés, a tények megállapítása jelenti, majd ezekből a tényekből vonhatunk le indukció révén általános érvényű következtetéseket. A teljes indukció helyett azonban Bacon elegendőnek tartja a kizáró -– eliminatív -– jellegű indukciót. Eszerint nem kell minden lehetséges vizsgálati elemet bevonni az indukcióba, hanem elegendő a vizsgált problémát ''igazoló'' jelenségeket egybevetni az azt ''tagadó'', illetve a ''közömbös'' jelenségekkel.<ref name="Bacon"/>
 
=== Etika és utópia ===
Bacon az etikát a vallásos erkölcstantól megkülönböztette, mivel ez csak a földi életre korlátozódik, az (a vallás) pedig csak a túlvilági életre fordítja figyelmét. A vallással szemben türelmes: szerinte csak a filozófia felületes ismerete vezethet az ateizmushoz, elmélyült tanulmányozása azonban visszavisz a valláshoz. ugyanakkor a vallás a filozófiával nem hozható kapcsolatba, mivel -– szerinte -– a vallás nagy részét az ésszel ellenkező misztériumok képezik.<ref name="Kecskés"/>
 
A ''Nova Atlantis'' című műve egy távoli sziget életét rajzolja meg, ahol megmaradt az osztálytársadalom, ám a technika és a tudomány fejlődése hallatlan jólétet teremt: a nép életszínvonala százszorosan jobb, mint a kor uralkodó osztályáé. Tudományeszményét a szigeten élők elképzelt társadalmi gyakorlatával kívánta igazolni.<ref name="Nyíri"/>
77. sor:
Bacon korszakalkotó lépése a gyakorlat jelentőségének felismerése. A tudomány ugyanis, Bacon szemében, kizárólag gyakorlati célú: az ember hatalmát szolgálja. ''(Tantum possumus, quantum scimus.)'' Nem elégszik azonban meg a közvetlenül "hasznot hozó" kísérletekkel, hanem a "megvilágosító kísérletektől" várja a tudomány haladását, céljának azonban a hasznosságot tartja, az alkalmazható tudományt.
 
Rendkívüli érdeme, hogy ösztönzően hatott mások gondolkodására: a londoni Royal Society alapítói 1662-ben őt tekintették mintaképüknek. A francia enciklopédisták neki ajánlják művüket: "legtöbb hálával Bacon kancellárnak tartozunk, aki a tudományok és mesterségek általános lexikonjának eszméjét fölvetette" – írta Diderot. Mindazonáltal -– minden érdeme mellett -– Bacon teljesen elmaradt kora tudományától: visszautasította Kopernikusz nézeteit és nem tudott Keplerről, lebecsülte Gilbertet és nem értette meg Galileit. Módszerét nem használja a tudomány, ugyanakkor az általa bírált hipotézisalkotás nélkül nem ért volna el eredményt a későbbi korok számos nagy elméje, mint Darwin vagy Einstein.<ref name="Nyíri"/>
 
== Főbb művei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Bacon_(filozófus)”