„Dél-afrikai Köztársaság” változatai közötti eltérés

A szélsőséges csapadékeloszlás kiszámíthatatlanná teszi a termést, az öntözés, bár szükséges lenne, nehezen megoldható, és a talajpusztulás szintén jelentős probléma. A birtokmegoszlás nagyon egyoldalú, a művelt területek 4/5-e a fehér farmerek tulajdonában van. Ezeken a több ezer hektár területű, mintegy 1 millió bantu részesbérlőt, illetve parasztot foglalkoztató, jól felszerelt farmokon. Legeltető gazdálkodás jellemző: [[juh]]- és [[szarvasmarha]]-tenyésztés, [[Kukorica (növényfaj)|kukorica]]-, [[búza]]-,[[cukornád]]- és gyümölcstermesztés folyik. Amíg a fehérek nagyüzemei fejlett technikát alkalmaznak és piacra termelnek, addig az egykori bantusztánokban az önellátó kisparaszti gazdálkodás a jellemző, ahol túlnyomórészt kukoricát, burgonyát és zöldségféléket termelnek. Az országban 13 millió szarvasmarha, 30 millió juh, 6 millió kecske, 1,5 millió sertés van. A juhállomány 60%-át a kiváló gyapjat adó [[merinó juh|merinó]], tizedét a [[karakül juh|karakül]] juhok teszik ki. A világ [[mohair]] szükségletének felét fedezi az egy millió db-os [[angórakecske]]-állomány. Tejtermékekből, húsból és gyapjúból számottevő az export. Az ország területének 12%-a szántóföld, 2/3-a legelő, melyek minősége változó. Gyümölcs- és szőlőtermesztéssel Fokföld mediterrán éghajlatú tengerparti sávjában foglalkoznak. A [[narancs]]termés évi 580–690 ezer tonna, a [[szőlő]]termesztésből évente 9–10 millió hektoliter [[Bor (ital)|bort]] állítanak elő, cukornádból évi átlagban 1,8–2 millió tonna finomított cukrot gyártanak, az [[ananász]]termés évi átlaga 200–260 ezer tonna, a [[banán]]é 170–180 ezer tonna. A keleti területeken jelentős még a [[rizs]]- és a [[földimogyoró]]-termesztés. Számottevő a parti és a mélyvízi halászat, főleg a nyugati parton, ahol a hideg [[Benguela-áramlás]] [[plankton]]ban gazdag vize nagy mennyiségű [[Szardínia (hal)|szardíniát]], [[Makrélafélék|makrélát]] és [[Nyilascsukafélék|barrakudát]] tart el. A zsákmány 2/3-a exportra kerül. Az erdőgazdálkodás jelentősége viszonylag csekély, de az ország faszükségletének nagyobb részét képes kielégíteni.