„Sáhnáme” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
Az egyes mondák csak lazán függenek össze egymással, de végighúzódik rajtuk [[Irán]] (Perzsia) ősi harca Túránnal, a nomád török népek hazájával.
 
A mű az univerzum létrehozásával kezdődik, később az első iráni királyok uralkodását írja le, akik az emberiség jótevői voltak. Az első királyok megteremtették a közösségi élet különféle elemeit, miközben harcoltak a világot fertőző démonok és a történelem során betörő nomádok ellen. A csaták az eposzban évszázadokig tartanak, árulás, hősiesség és nemes eszmények költői leírása közepette, ám a mű tartalmaz néhány csodálatos szerelmi történetet, amelyek révén Firdauszit, nemcsak a középperzsa nemzeti eposz páratlan alkotójának tartják, hanem a romantikus narratív vers megalapítójának is. Az utolsó rész a vers nagy részének legendás mitikus, hősies jellegével szemben történelmibb, és a Szászánida uralkodók tetteiről szól; ez a rész már a költő kései életművének része, amiben számos erkölcsi, politikai és metafizikai tanulság tükröződik.<ref name="Simon">{{CitLib |tit=Iszlám kulturális lexikon |aut=[[Simon Róbert]] |aut2= |ann=2009 |loc=Budapest |red=Corvina |isbn=978-963-13-5788-2}}</ref>{{refhely|EoF|II. 921. o.}}
 
Az eposzt részleteiben először Fiók Károly, majd [[Radó Antal]] fordította magyarra a 19. század végén, az arab hagyományos versmértéket, a [[Arúd|mutaqárib]]ot [[Devecseri Gábor]] ültette át a legsikeresebben 1959-ben megjelent szemelvényes fordításában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sáhnáme