„Andrijevac” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
|||
45. sor:
== Története ==
A település már a középkorban is létezett. Első írásos említése [[1378]]-ban ''„Villa Locan”'' néven történt. [[1506]]-ban ''„Lychan”'', [[1507]]-ben ''„Lyczan”'' néven szerepel [[Lug Subotički|Szombathely]] várkastélyának tartozékai között. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.</ref> A középkori település valószínűleg a török hódítás során a [[16. század]]ban pusztult el. Ezután közel háromszáz évig puszta volt.
A település a [[19. század]] első felében ''„Ličan-puszta”'' néven mezőgazdasági majorként keletkezett a valpói uradalom erdős, mocsaras területén. Lakosságát az erdőirtással foglalkoztatott, korábbi lakóhelyüket elhagyó munkavállalók alkották. Az erdőirtás fokozatosan szántófölddé változtatta az erdőtalajt. A szántóföldi művelés előtt az árvizek problémáját is meg kellett oldani, ezért nagy arányú csatornázási munkák is folytak. A településnek [[1880]]-ban 29, [[1910]]-ben 19 lakosa volt. [[Verőce vármegye]] Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a német, 11%-a horvát anyanyelvű volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. Az 1920-as években a földreform során jelentős számú szerb lakosság települt be. A második világháború végén a német lakosságot elüldözték, helyükre a háború után főként szerbek települtek. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 155 lakosa volt.▼
▲A mai település a [[19. század]] első felében ''„Ličan-puszta”'' néven mezőgazdasági majorként keletkezett a valpói uradalom erdős, mocsaras területén. Lakosságát az erdőirtással foglalkoztatott, korábbi lakóhelyüket elhagyó munkavállalók alkották. Az erdőirtás fokozatosan szántófölddé változtatta az erdőtalajt. A szántóföldi művelés előtt az árvizek problémáját is meg kellett oldani, ezért nagy arányú csatornázási munkák is folytak. A településnek [[1880]]-ban 29, [[1910]]-ben 19 lakosa volt. [[Verőce vármegye]] Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a német, 11%-a horvát anyanyelvű volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. Az 1920-as években a földreform során jelentős számú szerb lakosság települt be. A második világháború végén a német lakosságot elüldözték, helyükre a háború után főként szerbek települtek. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 155 lakosa volt.
== Lakossága ==
68 ⟶ 70 sor:
* [https://www.koska.hr/ A község honlapja] {{hr}}
* [https://mapire.eu/hu/map/europe-19century-secondsurvey/?layers=158%2C164&bbox=2033302.497189666%2C5703391.363418197%2C2052602.846831673%2C5712945.991953844 A második katonai felmérés térképe]
* Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
== További információk ==
| |||