„Emberi szem” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Eye-diagram no circles border.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Az emberi szem szerkezete. 1. üvegtest, 2. ora serrata, 3. musculus ciliaris, 4. zonula ciliaris, 5. Schlemm csatorna, 6. pupilla, 7. elülső szemcsarnok, 8. [[szaruhártya]], 9. szivárványhártya, 10. a szemlencse kéregállománya, 11. a szemlencse velőállománya, 12. processus ciliaris, 13. kötőhártya, 14. alsó ferde szemizom, 15. alsó egyenes szemizom, 16. belső egyenes szemizom, 17. a recehártya artériái és vénái, 18. látóidegfő ''(discus opticus)'', 19. kemény agyhártya [[Agyhártyák|dura mater]], 20. arteria centralis retinae, 21. vena centralis retinae, 22. [[látóideg]] [II.], 23. elvezető vénák ''(vena vorticosa)'', 24. a szemgolyó kötőszövetes burka, 25. sárgafolt ''(macula lutea)'', 26. fovea centralis, 27. ínhártya, 28. érhártya ''(choroidea)'', 29. felső egyenes szemizom, 30. ideghártya ''(retina)'']]
 
Az '''emberi AZ EMBERI NEM TUDOM HOGY MI'''
Az '''emberi kaki''' ''(oculus humanus)'' a [[látás]] [[Szerv (biológia)|érzékszerve]] az [[ember]] [[Szervezet (biológia)|szervezetében]], amely a környezeti [[objektum]]okról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – [[fény]]sugarak érzékelésére szolgál, és [[optika|optikai rendszerével]] leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ez a kép [[Emberi idegrendszer|idegi ingerületek]] formájában továbbítódik a [[emberi idegrendszer|központi idegrendszerbe]], ahol az agy feldolgozza, és szükség szerint [[tudat]]osul. Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való [[mélységészlelés|alkalmazkodásban]] alapvető szerepet játszik. Az egyik legfontosabb érzékszerv.
 
Az '''emberi kaki''' ''(oculus humanus)'' a [[látás]] [[Szerv (biológia)|érzékszerve]] az [[ember]] [[Szervezet (biológia)|szervezetében]], amely a környezeti [[objektum]]okról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – [[fény]]sugarak érzékelésére szolgál, és [[optika|optikai rendszerével]] leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ez a kép [[Emberi idegrendszer|idegi ingerületek]] formájában továbbítódik a [[emberi idegrendszer|központi idegrendszerbe]], ahol az agy feldolgozza, és szükség szerint [[tudat]]osul. Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való [[mélységészlelés|alkalmazkodásban]] alapvető szerepet játszik. Az egyik legfontosabb érzékszerv.
 
Változatos fényérzékeny szerveket találhatunk a különféle [[állatok|állati]] szervezetekben. Míg a legegyszerűbb szemek csak annak eldöntésére képesek, hogy a környezetben fény van-e vagy sötét, addig az összetettebb szemek képesek alakok és [[szín]]ek megkülönböztetésére. A legtöbb [[gerincesek|gerinces]] – [[Emlősök|emlős]], [[Madarak|madár]], [[Hüllők|hüllő]] és [[Halak|hal]] – kétszemű. Ez a két szem gyakran ugyanabba az irányba néz, ezzel egyetlen térbeli képet hoz létre, mint az embernél is; más esetben más irányban, két külön képet hoznak létre, mint a [[nyúlfélék|nyúl]] vagy a [[Kaméleonfélék|kaméleon]] esetén. Az emberi szem az arc síkjában elhelyezkedő páros szerv. A szemek a szemüregekben ''([[Arckoponya#Csontos szemüreg|orbita]])'' találhatók. A szemgolyót ''(bulbus oculi)'' [[A szem járulékos szervei|járulékos szervek]] veszik körül, ezek gondoskodnak védelméről és biztosítják mozgását.<ref>{{Hivatkozás/Könyv| title = Anatómiai nevek| language = magyar|isbn=963-243-178-7| pages = 61 | author = Donáth Tibor | year = 2005| publisher= Medicina Kiadó|location = Budapest.}}</ref><ref name="Sz">{{Hivatkozás/Könyv| title = Funkcionális anatómia| language = magyar|isbn= 963-241-902-2| pages = 1445| author = [[Szentágothai János]] | coauthors = [[Réthelyi Miklós]] | year = 1989| publisher= Medicina Kiadó|location = Budapest.}}</ref><ref>{{Hivatkozás/Könyv| title = Az ember anatómiája| language = magyar|III. kötet| pages = 291| author = [[Lenhossék Mihály]] | year = 1924| publisher= Pantheon Irodalmi Intézet Rt.|location = Budapest.}}</ref><ref name="K">{{Hivatkozás/Könyv| title = Rendszeres bonctan| language = magyar| pages = 531| author = [[Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)|Kiss Ferenc]], Gellért Albert, Szentágothai János| year = 1967| publisher= Medicina Kiadó|location = Budapest.}}</ref><ref name="S">{{Hivatkozás/Könyv| title = Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza| language = magyar|isbn= 978-963-226-102-7|I. kötet | pages = 350-355 | szerkesztő = R. Putz|társszerkesztő = R. Pabst | year = 1994| publisher= Medicina Kiadó|location = Budapest.}}</ref>