„Eger-patak (Heves vármegye)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
129. sor:
Egy 2005 és 2012 közt végzett, helyszíni mintavételen alapuló felmérés során a kutatók megvizsgálták az Eger-patak vízrendszerének halfaunáját. A vizsgálat során 77 lelőhelyről 111 alkalommal vettek mintát, és 33 halfajt azonosítottak a patakok vizében. Ezen 33 halfaj közül 9 védett. A vizsgált patakok halfaunáján belül több mint 10%-os részesedésben van jelen három faj: a [[tiszai küllő]] ''(Gobio carpathicus),'' a [[halványfoltú küllő]] ''(Romanogobio vladykovi)'' és a [[fejes domolykó]] ''(Squalius cephalus)''.<ref name="Pisces Hungarici"/> E tanulmány adatai alapján az Eger-patakban összesen 29 édesvízi halfaj él, amelyek közül az Eger-patak ágában három, az Eger-csatorna ágában öt halfajt első ízben sikerült fellelni. Az Eger-patak legjellemzőbb halfajai a [[fejes domolykó]], a [[pisztráng]] és a [[jászkeszeg]].<ref name="csorbai_2010">{{citeweb|url=http://www.ceeff.com/irasok/hazai/eger-patak|author=Csorbai Balázs|title=Eger Patak|publisher=Central and Eastern European Fly Fishing|date=2010-4-28|accessdate=2013-8-24}}</ref>
 
Az Eger-patakban a következő halfajok élnek: tiszai küllő (Gobio carpathicus), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi), fejes domolykó (Squalius cephalus), [[kövi csík]] (Barbatula&nbsp;barbatula), [[vágó csík]]&nbsp;(Cobitis&nbsp;elongatoides), [[domolykó]]&nbsp;(Squalius&nbsp;cephalus), [[selymes&nbsp;durbincs]]&nbsp;(Gymnocephalus&nbsp;schraetser), [[szilvaorrú&nbsp;keszeg]]&nbsp;(Vimba&nbsp;vimba), [[amurgéb]]&nbsp;(Perccottus&nbsp;glenii), [[folyami géb]] (Neogobius&nbsp;fluviatilis), [[tarka géb]] (Proterorhinus&nbsp;semilunaris), [[fekete törpeharcsa]] (Ameiurus&nbsp;melas), Ameiurus&nbsp;nebulosus, [[bodorka]]&nbsp;(Rutilus&nbsp;rutilus), [[vörösszárnyú keszeg]]&nbsp;(Scardinius&nbsp;erythrophthalmus), [[jászkeszeg]]&nbsp;(Leuciscus&nbsp;idus), [[Balin (hal)|balin]]&nbsp;(Aspius&nbsp;aspius), [[küsz]]&nbsp;(Alburnus&nbsp;alburnus), [[karikakeszeg]]&nbsp;(Blicca&nbsp;bjoerkna), [[dévérkeszeg]]&nbsp;(Abramis&nbsp;brama), [[razbóra]]&nbsp;(Pseudorasbora&nbsp;parva), [[szivárványos ökle]]&nbsp;(Rhodeus&nbsp;amarus), [[ezüstkárász]]&nbsp;(Carassius&nbsp;gibelio), [[ponty]]&nbsp;(Cyprinus&nbsp;carpio), [[réti csík]]&nbsp;(Misgurnus&nbsp;fossilis), [[Európai harcsa|harcsa]]&nbsp;(Silurus&nbsp;glanis), [[csuka]]&nbsp;(Esox&nbsp;lucius), [[sebes pisztráng]]&nbsp; (Salmo&nbsp;trutta&nbsp; fario), [[sügér]]&nbsp;(Perca&nbsp;fluviatilis), [[vágódurbincsvágó durbincs]]&nbsp;(Gymnocephalus&nbsp;cernua), [[széles durbincs]]&nbsp;(Gymnocephalus&nbsp;baloni),&nbsp;[[Fogassüllő|süllő]]&nbsp;(Sander&nbsp;lucioperca).&nbsp;Az első három halfaj ezek közül is 10 százalékot meghaladó nagyságrendben található meg a patakban.<ref>{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/02200/02293/00007/pdf/EPA02293_pisces_hungarici_2013_07_085-096.pdf|title=A&nbsp; halfauna&nbsp; vizsgálata&nbsp; a&nbsp; kelet­magyarországi&nbsp; Eger-­patak&nbsp;vízrendszerén|publisher=Harka&szepesi (2013)|accessdate=14-07-06}}</ref>
A sekélyebb hínáros társulások és a holtágak gazdag állatvilággal rendelkeznek. Elsősorban a hínárosokban találkozni a szúnyog- és vízipoloskafajokkal, de sok csigafaj (elsősorban [[éticsiga]]) is itt talál menedéket. A holtágak élővilága hasonló a hínároséhoz, de itt még kétéltűek és hüllők is szép számban honosak. A legjellemzőbb állatfajok a [[varangyfélék|varangyos béka]] és a [[vízisikló]].