Wikipédia

„Lettország vízrajza” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Halak: Egyértelműsítés
aNincs szerkesztési összefoglaló
300. sor:
A 20. század elején a Vidzeméből Rigába irányuló kereskedelem szükségessé tette a Gauját és a Daugavát összekötő víziúthálozat kiépítését. A Gauja a legkorábbi időkben a lív és a latgal területek közötti árucsere legfontosabb útvonala volt, később is intenzív kereskedelem folyt rajta. Vidzeméből főként fát és faanyagot szállítottak a fővárosba, de a Gauja és a Daugava torkolata közötti szakasz volt a legveszélyesebb és a legdrágább szakasz. Ennek kikerülésére 1899-ban elkezdték kiépíteni a Gauja–Daugava víziút (''Gaujas–Daugavas ūdensceļš'') csatornáit a Gauja és a Daugava közötti tavak és folyók összekötésével. Ennek elemei a mintegy 5 km hosszú Gauja–Fehér-tó-csatorna (''Gaujas-Baltezera kanāls''), a Kis-Fehér-tó (''Mazais Baltezers''), a 430 m hosszú Fehér-tó-csatorna (''Baltezera kanāls''), a Nagy-Fehér-tó (''Lielais Baltezers''), a Jugla csatorna (''Juglas kanāls''), a Jugla-folyó, a Ķīšezers-tó és a Mīlgrāvis csatorna. Az építkezés 1903-ban fejeződött be.
 
A Gauja torkolata fontos ornitológiai helyszín, mivel a vándormadarak egyik legfontosabb európai vonulási útvonalában fekszik. A torkolat körüli terület védett, itt található a Tengermelléki Természeti Park (''Piejūras dabas parks''), amely változatos élőhelyet biztosít a legkülönfélébb madaraknak: a parti fövenyek, zátonyok, parti dűnék, rétek, mocsarak és fenyőerdők otthont adnak vízimadaraknak, mocsári madaraknak, gázlómadarakgázlómadaraknak és énekesmadaraknak. A legfontosabb állandó fajok közé tartoznak a különböző sas- és kacsafajok, de a madárvonulásoknak köszönhetően minden évszakban más-más vendégfajok jelennek meg. <ref>[http://www.rigasmezi.lv/lv/atputas_iespejas/piejuras_dabas_parks/Piejuras-dabas-parks/ Tengermelléki Természeti Park honlapja.]</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.ornitofaunistika.com/kur/gaujasgriva.htm |title=Ornitológiai honlap. |accessdate=2019-03-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150506155827/http://www.ornitofaunistika.com/kur/gaujasgriva.htm |archivedate=2015-05-06 }}</ref>
 
====Halak====
 
A Gaujában a következő halfajok találhatóak meg: [[csapósügér]] (''Perca fluviatilis''), [[jászkeszeg]] (''Leuciscus idus''), [[szélhajtó küsz]] (''Alburnus alburnus''), [[csuka]] (''Esox lucius''), [[dévérkeszeg]] (''Abramis brama''), [[bodorka]] (''Rutilus rutilus''), [[nyúldomolykó]] (''Leuciscus leuciscus''), [[fejes domolykó]] (''Squalius cephalus''), [[Balin (halfaj)|balin]] (''Aspius aspius''), [[szilvaorrú keszeg]] (''Vimba vimba''), [[menyhal]] (''Lota lota'').<ref name=Gauja/>
 
===A Lielupe és vízgyűjtő területe===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lettország_vízrajza”