„Jean-Frédéric Phélypeaux de Maurepas” változatai közötti eltérés

Apjának 1715-ben le kellett tennie azt a hivatalt, mely a családban 1610 óta apáról fiúra szállott és amely több tartománynak, Párizs városának, az udvarnak és a tengerészetnek igazgatásából állott. Először de Lavrillière vette át a hivatalt (Maurepas jövendőbeli apósa), 1725-ben pedig maga Maurepas. Ámbár nagyon gyarló nevelésben részesült, mégis élénk érdeklődést tanusított a tudományok és művészetek iránt, létrehozta az egyenlítő vidékére és az északi [[Jeges-tenger]]re való expediciót stb. Amellett egyike volt a legelegánsabb világfiaknak és lelke az udvari köröknek. De midőn még [[Madame de Pompadour]]ral is éreztette fullánkos élceit, ez 1749-ben számkivetését eszközölte ki [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]]nál. Ez időtől fogva Maurepas hol [[Bourges]]-ban, hol pedig [[Jouars-Pontchartrain]]ben élt, míglen [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] trónralépte után, 1774-ben az ország első miniszterévé tette. Ő kötötte meg a békét az észak-amerikai lázongó angol gyarmatosokkal. Állítólagos emlékiratait (Mémoires) Soulavie titkára adta ki (1790-1792, 4 kötet).