„Balti-szláv nyelvek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hiba javítása (a horvát nyelv a szláv nyelvek déli ágába tartozik) |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
5. sor:
Elsőként [[August Schleicher]] német nyelvész feltételezett egy közös balti-szláv ősnyelvet mint az indoeurópai ősnyelv leszármazottja. Később a magyar származású [[Szemerényi Oszvald]] is újabb érveket próbált az elmélet mögé állítani. Szemerényi a balti és a környező szláv nyelvek szintaktikájának, lexikájának és morfológiájának hasonlósága alapján feltételezte, hogy létezett az általa balti-szláv nyelvnek nevezett ősnyelv amelyből az indoeurópai nyelv felbomlása idején, egymástól eltávolodva alakultak ki a balti és a szláv nyelvek. Vele szemben [[Antoine Meillet]] tagadta a balti-szláv hipotézist, szerinte a balti és a szláv nyelvek közeli indoeurópai nyelvjárásokból alakultak ki és a hasonlóságot a balti és szláv népek évezredes együttélése is erősíti.
A balti-szláv hipotézis nem nélkülözi a politikai felhangokat sem. Az [[Orosz Birodalom]], [[Szovjetunió]] és [[Oroszország]] nyelvészei érthető okokból maximálisan a balti-szláv nyelvrokonságot hirdetik. A magyar nyelvészek, már csak Szemerényi Oszvaldra tekintettel, is szintén ennek a hipotézisnek az oldalán állnak. A [[Lettország|lett]] és [[Litvánia|litván]] nyelvészek érthető módon kategorikusan elvetik a balti-szláv hipotézist. És érdekes módon több [[belarusz nyelv|belarusz]] nyelvész is ezen az állásponton áll, és a belarusz népet is a balti népek közé sorolja.<ref>
Szemerényi 1957-ben megjelent könyvében 14 pontban fejti ki hipotézisét. Ezt 1973-ban
|