„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés

Az '''antidiuretikus hormon''' (ADH) elsődleges feladata [[Az emberi szervezet vízmérlege|a szervezet vízmérleg]]-egyensúlyának fenntartása, a [[A szervezet folyadékterei|víztartalom]] megőrzése. A [[kiszáradás]] elleni védelmet biztosító antidiuretikus hormonhatás a [[vese]] gyűjtőcsatornáiban jön létre. Az ADH fokozza a csatornák falában a NaCl-reabszorpcióját, illetve növeli a víz visszaáramlását az elővizeletből a keringésbe, aminek természetes velejárója a [[vizelet]] mennyiségének csökkenése. Az ADH ugyancsak rendelkezik egy igen erős érösszehúzó hatással is. A [[Peptid|polipeptid]] szerkezetű ADH bioszintézisének<ref group="m">A bioszintézis legtöbbször bonyolult vagy összetett felépítésű biomolekulák élő sejtben történő előállítását jelenti, mely folyamat rendszerint eltér a kémiában kidolgozott szintézistől. A bioszintézishez szükséges kémiai energiát a sejt lebontó folyamataiból származó kémiai energia biztosítja. A bioszintézis irányát és sebességét úgynevezett biokatalizátorok ([[enzim]]ek) határozzák meg.</ref> és felszabadulásának elsődleges helye a [[Agyalapi mirigy|hipofízis]] hátsó lebenye, de kisebb mennyiségben a központi idegrendszeren kívül is termelődik.

A szakirodalomban az antidiuretikus hormonnak több elnevezése és ennek megfelelően több rövidítése is használatos. Felfedezését követően hosszú időn át kizárólagos elnevezése a vazopresszin (''vasopresin'') volt. Emberben az úgynevezett ''arginin-vazopresszin'' a természetes hormon, ennek rövidítése AVP. Az AVP és az antidiuretikus hormon (ADH) és AVP tehát szinonimák, de az AVP egyben a humán eredetre is utal.