„Fenékpuszta” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Limes4.png|balra|bélyegkép|Római települések és a főbb úthálózat [[Pannonia (provincia)|Pannonia provinciában]]]]
[[i. e. 13|Kr. e. 13]]. és [[i. e. 8|8]]. között [[Tiberius római császár|Tiberius]] meghódította a Dunántúlt, ahol a [[Római Birodalom|rómaiak]] megszervezték [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] provinciát. Az ezt átlósan átszelő fontos kereskedelmi és hadiút, amely a provincia székhelyét, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot kötötte össze [[Aquileia|Aquileiával]], Fenékpusztánál keresztezte az akkoriban jóval mkiterjedtebb vízrendszerű [[Balaton]]t. Itt találkozott egyben egy másik fontos úttal is, amely Sopianaet ''([[Pécs]])'' kötötte össze Augusta Treverorummal ''([[Trier]])''. A fontos csomópont környékén több település is létrejött; a környéken előkerült sírleletek tanúsítják, hogy a [[Kelták|kelta]] őslakosság mellett római polgárjoggal rendelkezők – elsősorban kereskedők – is éltek. [[160]]-tól viszont a Duna túlpartján élt barbár törzsek sorozatos betörései komoly pusztításokat végeztek, így a [[3. század]]ra valószínűleg már csak egy település maradt meg a területen, éppen itt, Fenékpusztán.
[[Kép:Keszthely-Fenékpuszta (Castellum) - Befundskizze des Binnenkastells.jpg|bélyegkép|A fenékpusztai késő római kori erőd alaprajza<ref>{{Cite web |url=http://www.fenekpusztacastrum.com/ |title=Keszthely-Fenékpuszta késő-római erődje |accessdate=2020-02-21}}</ref>]]
[[Kép:Keszthely-Fenékpuszta (Castellum) - Lombard grave contents, Hungary.jpg|bélyegkép|Római kori leletek tárlója Keszthely-Fenékpusztán<ref>[http://www.fenekpusztacastrum.com/ Keszthely-Fenékpuszta késő római erődje], fenekpusztacastrum.com</ref>]]
A [[4. század]]ban Fenékpuszta területén egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű [[Római Birodalom|római]] erőd épült, 44 toronnyal, robusztus falakkal. Az erődön belül raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek is álltak, falain kívül, attól délre pedig egy nagy kiterjedésű temetőt tártak fel, ahova a kutatási adatok szerint a 4. századtól egészen a [[9. század]]ig temetkeztek. Az erődben, amely feltehetőleg a '''Valcum''' nevet viselte, egy cohors (egy legio tizedrésze) állomásozhatott, és amellett, hogy védte az Itáliába vezető fontos utat, raktárbázisként is szolgálhatott a dunai limes erődjeinek ellátására. [[374]]-ben a betörő barbár népek komoly pusztítások nyomát hagyták az erődön, a támadások miatt a környék népessége megritkult, de a terület nem vált lakatlanná. Az erődöt később helyreállították, így továbbra is védelmül szolgált az itt élőknek, még a római katonaság [[5. század]]i kivonulása után is. [[433]]-tól a terület [[Hunok|hun]] fennhatóság alá került. [[455]]-ben [[Avitus (római császár)|Avitus]] császár rövid időre visszaállította a római uralmat, ám [[456]]-ban a [[keleti gótok]] elfoglalták az egész Dél-Dunántúlt, így ostrommal bevették a fenékpusztai erődöt is,<ref name=hun>{{cite web | title = Theudemir | publisher = Hunok – gepidák – langobardok | url = http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e593 | language = magyar | accessdate = 2006-01-03 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20060615234424/http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e593 | archivedate = 2006-06-15 }}</ref> amelyet felgyújtottak, így a lakosság nagy része elpusztult. Majd a megmaradt környékbeliekkel rendbe hozatták az építményt, amely ettől kezdve a királyuk, [[Theudemir keleti gót király|Theudemir]] székhelye lett. Valószínűleg itt született ezekben az években egyik fia és utódja, [[Theuderich keleti gót király|Nagy Theodorik]] is,<ref>A tanulmányban a szerző az írott- és a régészeti források összevetése során meggyőzően bizonyítja, hogy Theoderich születési éve 455, születési helye pedig a Balaton vidéke, feltehetően Valcum (Keszthely-Fenékpuszta). Kiss 2003: Pannonia szülötte volt-e Nagy Theoderich? In: Népek együttélése Dél-Pannoniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. (gyk). Szerkesztők: Lengvári István-Vonyó József, Pécs, 2003. 187-206.</ref> akinek uralkodási ideje alatt továbbra is a keleti gótok itáliai királyságának befolyása alatt állhatott a környék, de [[526]]-ban bekövetkezett halála után a [[longobárdok]] uralma alá került. Az erődöt nem szállták meg, de az átkelőt ellenőrzésük alá vonták.
5 546

szerkesztés