„Szín” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
18. sor:
Az észlelt szín vizuális érzéklet, amit olyan szavakkal fejezünk ki, mint sárga, narancs, barna, vörös, rózsaszín, zöld, kék, vagy bíbor, illetve olyan akromatikus érzékletek nevével, mint [[fehér]], szürke, [[fekete]]; és olyan kifejezésekkel minősítünk, mint ragyogó, fakó, fényes, sötét, vagy ezek kombinációja.<ref>{{cite web |url= http://www.electropedia.org/iev/iev.nsf/display?openform&ievref=845-02-18 |title=IEC 60050 - International Electrotechnical Vocabulary - 845-02-18 (perceived) colour |first= |last= |work=electropedia.org |year=2012 |accessdate=13 May 2012}}</ref>
 
Az észlelt szín függ a színinger spektrális tulajdonságaitól, az ingert létrehozó felület méretétől, alakjától, szerkezetétől, és környezetétől; függ az észlelő adaptációs állapotától, tapasztalataitól, és a megfigyelthez hasonló érzékletere vonatkozó emlékeitől. A színészlelet kifejezhető, mint térfogati szín, fényszín, testszín, vagy GanzfeldGanzfield szín.<ref>Ganzfeld (''teljes tér'', német) effektus jön létre, ha a kísérleti személyt időben és térben tartósan egyenletes színinger hatásának tesszük ki. Az emberi agy ilyenkor a vizuális észleletekről független, kikapcsolt állapotba kerül.</ref>
 
Irodalmi hivatkozások:<ref name="Bibliography">{{Cite web|url=http://www.colormatters.com/color-resources/bibliography|title=Bibliography|accessdate=2013-11-26|publisher=Color matters|author=L. Morton}}</ref> (angol)
44. sor:
A festők által használt színezékek alapját három főszín alkotja: a vörös, a sárga és a kék. Két-két fő szín összekeverésével másodlagos színeket kapunk: ezek a narancssárga, a lila és a zöld. A kivonó (szubtraktív) színkeverés során az egyik szín a hozzákevert másik színből bizonyos fénysugarakat kivon, és a visszavert fénysugár már egy új árnyalatnak látszódik. A fő- és a mellékszínek különböző arányú összekeverésével további árnyalatok hozhatók létre.
 
Semleges színek: a fehér, a fekete és a szürke árnyalatok. Tarka színek: a színkör{{jegyzet*|A festők nem határozzák meg, melyik színkörről beszélnek. Célszerű ezt a monokromatikus spektrálszínekre értelmezni}} tiszta színei és azok derített és tompított árnyalatai. E szócikk egyetlen festékgyártó cégre tartalmaz utalást, ez a PantonePantodne (lásd lejjebb).
 
=== A színek a gyakorlatban ===
60. sor:
{{idézet 3|a magyarban a szín szó használatát kerülni kell, és mindenütt a színészlelet, illetve a színinger szavakat célszerű használni|Lukács Gyula: A MOMCOLOR színmérők története|45%|right|#DFAF00|rquote=1}}
A hétköznapi életben és a méréstechnikában eltérő elnevezéseket használunk.<ref>{{cite journal |quotes= |last=Lukács |first=Gyula |authorlink= |coauthors= |year=1992 |month=4 |title=Helyes szóhasználat a színmérésben|journal=Mérés és Automatika |volume=40 |issue=4 |pages=228–235 |id= |url= |accessdate= }}</ref>
A szín elsősorban a dolgok színes tulajdonságát fejezné ki. Azonban a hétköznapi nyelv és a szakma ide sorolja a „fehér színt” és a „fekete színt” is.{{jegyzet*|A fehér szín megváltoztatható, ha valamilyen hatás torzítja a spektrumot szelektív reflexió, vagy transzmisszió útján. Van tehát spektruma, amely jellemzi.}} Valamennyi grafikusan szemléltetett színtérnek egyenrangú része a fehér is és a fekete is. Ha mégis a felületeknek az akromatikustól eltérő színes tulajdonságát akarjuk kifejezni, akkor a színezet (angolul hue) szót használjuk. A Nemzetközi Világítástechnikai Szótár<ref>{{cite book|title=International Lighting Vocabulary, CIE 17.4|publisher=CIE–IEC|year=1986}} A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság közös közleménye, megtekinthető az [http://www.electropedia.org Electropedia szolgáltatónál] továbbá az MSz 9620 Fénytechnikai terminológia</ref> ezzel a szóval kétféle értelemben jelöli a színezetet. Unitary hue (egységszín; észlelhető, de a saját nevén kívül más névvel nem illethető színezet) és Colour primaries (alapszíningerek: a trikromatikustriromatikus rendszer három alapszíne).
 
Ha egy tárgyra színes fényt vetítünk, vagy a tárgy maga színes; vagy mindkét feltétel teljesül, akkor a róla visszaverődő fény spektruma hiányos; egyenlőtlen – vagyis színes. Ezt színes fényingernek nevezzük. Műszeres mérését a ''színinger metrika'' feladata ellátni. Az emberi látószerv képes a fénynek ezt a tulajdonságát érzékelni, ekkor a látószervben színes fényérzéklet keletkezik. A látóideg által az agyba továbbított érzékletet az agy feldolgozza, és a látókéregben színes észlelet keletkezik. Az észleletet az emberi agy hangulatának, pszichológiai beállítottságának megfelelően értékeli. Ilyen jelenség például a ''szukcesszív színkontraszt'' (a színingerek megítélése azok egymás utánisága alapján). A szín kifejezést önmagában használni megtévesztő<ref>{{cite web |url= http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr72/moncolor.pdf |title=A MOMCOLOR színmérők története |first=Gyula |last=Lukács |work=muszeroldal.hu |year=2003 |accessdate=4 November 2011}} Előadás a tatai Kolorisztikai Szimpóziumon 2003-ban</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szín