„Rozmajerovac” változatai közötti eltérés
új lap |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. február 23., 15:57-kori változata
Rozmajerovac (1931-ig Londža) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Nekcséhez tartozik.
| Rozmajerovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Nekcse |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31500 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 1,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 33″, k. h. 18° 06′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 33″, k. h. 18° 06′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Eszéktől légvonalban 48, közúton 57 km-re nyugatra, Diakovártól légvonalban 24, közúton 39 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 21 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi részén, a Longya-patak völgyében fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. A nekcsei városi múzeum és a zágrábi régészeti intézet munkatársai 2015 novemberében Nekcse község déli határában feltárásokat végeztek. Ezek során Rozmajerovac területén öt lelőhelyet azonosítottak. A legrégibb, az i. e. 6. és i. e. 3. évezred közötti, az újkőkorból és a kőrézkorból származó leletek a Longya-pataktól és a falut átszelő úttól nyugatra emelkedő dombháton, a „Drenik” lelőhelyen kerültek elő. Tőle délre, ugyancsak a pataktól nyugatra a „Duge njive” lelőhelyen újkőkori és kora bronzkori leleteket találtak. Ezek kora az i. e. 6. évezredtől az i. e. 2. évezredig terjedt. Ugyanitt a 13.-tól a 16. századig terjedő időszakból származó középkori leletek is előkerültek. A középkori Granice falu maradványait rejtheti a falu déli részén található „Grad” nevű lelőhely. Itt a szántóföldön nagyobb mennyiségű faragott homokkő töredék, vakolat és tégla volt megfigyelhető. A tőle nyugatra fekvő erdőben az építőkövek még nagyobb mennyisége volt található, amelyek között nagyobb darabok is voltak. Ezek egy kőből épített szakrális épület töredékei - szentségtartó, kapuzat töredéke, oszloptöredék, valószínűleg a szomszédos mező kitisztításának eredményeként került oda. A 12.-13. századból származó kőtöredékek nagy valószínűséggel a középkori Granice 1333-ban említett Szent Márton plébániatemplomának maradványai.
A mai település a 19. század végén keletkezett Granice déli határrészén, a Longya-patak völgyében. 1910-ben 196 főnyi lakosságának 64%-a horvát, 14%-a szlovák, 13%-a szerb, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1920-as években a horvát Zagorje térségéből, Bednja, Gornje Jesenje és Zlatar közeléből újabb horvát családok érkeztek. A második világháború idején polgári lakossága különösen sokat szenvedett mindkét oldal fegyveres erőinek pusztításától. A szomszédos Granice és Polubaše falvakkal együtt 123 polgári lakosa esett áldozatul a háborúnak, mely az 1931-es összlakosság 12%-ának fele meg. Emlékükre az 1990-es években a granicei Szűz Mária templom elé emlékkeresztet állítottak. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát volt. Az 1970-es évek óta a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökken. A falunak 2011-ben 25 horvát lakosa volt. Ma már a kihalófélben levő falvak közé tartozik.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 196 | 181 | 298 | 321 | 317 | 217 | 129 | 62 | 58 | 35 | 25 |
Nevezetességei
Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1924-ben építették a korábbi fa harangláb helyén. A kápolna építésekor ezen a helyen több kőtöredéket találtak. Ez alapján feltételezhető, hogy a kápolna a granicei középkori templom helyén épült. Ez esetben a közeli, innen 350 méterre fekvő Grad lelőhely leletei is innen származnak.
Oktatás
A falu tanulói a nekcsei Dora Pejačević általános iskolába járnak.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A város honlapja (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- Rezultati terenskog pregleda područja Grada Našica (naselja Granice, Polubaše i Rozmajerovac) 2015. godine - Godišnjak Instituta za Arheologiju 12/2016. (horvátul)
- Čovjek u prostoru i prostor kroz vrijeme - odnos čovjeka i prostora u svjetlu istraživanja našičkog kraja Zavičajni muzej Našice, 13.-31.5.2016. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Nasice.com – Nekcse város információs portálja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
