„Szerkesztő:Napkirály/piszkozat” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
54. sor:
= VII. Eduárd brit király =
{{Uralkodó infobox|név=VII. Eduárd|aláírás=EdwardVII Signature.svg|halálozási hely=[[Buckingham-palota]], [[London]]|nyughelye=Szent György kápolna, [[Windsori kastély]]|házastárs=[[Dániai Alexandra brit királyné|Glücksburg Alexandra]]|gyermekei=[[Albert Viktor clarence-i és avondale-i herceg|Albert Viktor]], [[V. György brit király|György]], [[Lujza brit királyi hercegnő|Lujza]], [[Viktória brit királyi hercegnő|Viktória]], [[Matild norvég királyné|Matild]], [[Sándor János brit királyi herceg|Sándor János]]|édesapa=[[Albert szász–coburg–gothai herceg|Szász–Coburg–Gothai Albert herceg]]|édeasanya=[[Viktória brit királynő]]|születési hely=[[Buckingham-palota]], [[London]]|vallás=[[Anglikán Közösség|Anglikán]]|születési dátum=[[1841]]. [[november 9.]]|kép=Britain Before the First World War; Edward VII Q107143.jpg|uralkodóház=[[Szász–Coburg–Gothai-ház]]|utód=[[V. György brit király|V. György]]|előd=[[Viktória brit királynő|Viktória]]|koronázás dátuma=[[1902]]. [[augusztus 9.]]|koronázás helye=[[Westminsteri apátság]]|uralkodás vége=[[1910]]. [[május 6.]]|uralkodás kezdete=[[1901]]. [[január 22.]]|megnevezés=Az Egyesült Királyság és a Brit Domíniumok királya, India császára|képméret=220px|halálozási dátum=[[1910]]. [[május 6.]] {{életkor-holt|1841|11|9|1910|5|6}}}}
'''VII. Eduárd''' ([[London]], [[1841]]. [[november 9.]] – [[London]], [[1910]]. [[május 6.]]) teljes nevén ''Albert Eduárd'' az [[Egyesült Királyság]] és a [[Brit Domíniumok]] királya, valamint [[Brit India|India]] császára volt [[1901|1901-től]] haláláig.
[[Viktória brit királynő]] és [[Albert szász–coburg–gothai herceg]] legidősebb fiaként születése pillanatától a brit trónörököse, valamint [[Wales hercegeinek listája|Wales hercege]]. Anglia egyik legnépszerűbb királya. [[1863|1863-ban]] házasodott össze [[Dániai Alexandra brit királyné|Glücksburg Alexandrával]], akitől 5 gyermeke született. Sok külföldi utat tett, a nép által kedvelt herceg volt, ám anyja egészen [[1898|1898-ig]] nem engedte a tényleges kormányzás közelébe. Nagy szerepet játszott a férfi divatban, nagyon szeretett vadászni és lovagolni. Anyja halála után foglalta el a trónt VII. Eduárd néven [[1901|1901-ben]]. [[Európa]] nagybácsijaként ő alapozta meg az [[antant]] brit-orosz-francia szerződést. Ám unokaöccsével, [[II. Vilmos német császár|II. Vilmos német császárral]] egyre jobban feszült a viszonya. [[1910|1910-ben]] az alkotmányos válság idején halt meg, ahol a [[Lordok háza]] akarta irányította a parlamentet.
== Gyermekkora ==
[[Fájl:Edward VII (1841 – 1910).jpg|balra|bélyegkép|292x292px|Az ötéves Eduárd]]
Eduárd 1841. november 9-én született a [[London|londoni]] [[Buckingham-palota|Buckingham-palotában]]. 1842. január 25-én keresztelték meg a [[Windsori kastély]] Szent György kápolnájában. Édesanyja volt a 22 éves [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]], a brit uralkodó. Édesapja [[Albert szász–coburg–gothai herceg|Szász–Coburg–Gothai Albert herceg]]. Első nevét, az Albertet édesapja után, második nevét az Eduárdot pedig [[Eduárd kenti és strathearni herceg|anyai nagyapja]] után kapta. Egész életében a [[Brit királyi család|királyi család]] és hozzá legközelebb álló barátai csak Bertinek szólították.
Eduárdnak nyolc testvére volt, egy nővére, [[Viktória német császárné|Viktória]] és hét kistestvére, [[Aliz hesseni nagyhercegné|Aliz]], [[Alfréd szász–coburg–gothai herceg|Alfréd]], [[Ilona brit királyi hercegnő|Ilona]], [[Szász–Coburg–Gothai Lujza brit királyi hercegnő|Lujza]], [[Artúr brit királyi herceg|Artúr]], [[Lipót brit királyi herceg|Lipót]] és [[Beatrix brit királyi hercegnő|Beatrix]]. A brit uralkodó legidősebb fiaként születése pillanatától a brit trónörököse. Születési pillanatától viselte a [[Cornwall]] hercege és [[Rothesay]] grófja címet. Egy hónappal születése után anyja kinevezte [[Wales]] [[Wales hercegeinek listája|hercegévé]] és [[Chester (város)|Chester]] grófja címet. 1850-ben e mellé még megkapta a [[Dublin]] grófja titulust is. Apai örökségéből szász–coburg–gothai herceg és [[Szászország]] hercege, ám erről 1863-ban lemondott öccse, Alfréd javára.
Viktória és Albert olyan nevelést akartak adni örökösüknek, ami mintaszerű uralkodóvá teszi őt. Hétévesen kezdte el az apja által megtervezett szigorú oktatási programot. Eduárd – bár igyekezett megfelelni szülei elvárásainak – nem jeleskedett a tanulásban. Ezt viszont jó diplomáciai érzékével és barátságos természetével pótolta. [[Benjamin Disraeli]] miniszterelnök Eduárdot intelligens és kellemes modorú embernek írta le.
[[1859]] első hónapjait a 17 éves Eduárd [[Róma|Rómában]] töltötte. Ezután professzoroktól tanult többek között [[Történelem|történelemet]], [[Közgazdaságtan|közgazdaságtant]] és [[Jog|jogot]]. Októberben beiratkozott az [[Oxfordi Egyetem|Oxfordi Egyetemre]]. Gyermekkori teljesítményeitől eltérően már sikeresen letette vizsgáját. 1861-ben iratkozott át a [[Cambridge-i Egyetem|Cambridge-i Egyetemre]], ahol a híres történész és reformer, [[Charles Kingsley]] volt a tanára.
== Házassága ==
[[Fájl:Wedding of Albert Edward Prince of Wales and Alexandra of Denmark 1863.jpg|balra|bélyegkép|Eduárd és Alexandra az esküvőn]]
Eduárd nagyon szeretett volna katonai pályára lépni, ám anyja nem engedte. Ennek ellenére 1858-ban kinevezték a hadsereg ezredesévé. 1861 szeptemberében [[Németország|Németországba]] küldték azzal, hogy tekintsen meg egy hadgyakorlatot. Ám a tényleges cél nem ez volt, hanem hogy találkozzon a szülei által kiszemelt [[IX. Keresztély dán király|Keresztély dán trónörökös]] lányával, [[Dániai Alexandra brit királyné|Glücksburg Alexandrával]]. A találkozót Eduárd nővére, [[Viktória német császárné|Viktória]] szervezte, aki néhány évvel korábban ment feleségül a [[III. Frigyes német császár|porosz trónörököshöz]]. A házasság előkészítése tovább folytatódott.
Eduárd 1861 őszén keresett még egy kis kalandot. Novemberben részt vett egy [[Írország|írországi]] hadgyakorlaton. Itten tiszttársai becsempéztek hozzá egy színésznőt, [[Nellie Clifden|Nellie Clifdent]], akivel három napig hált meg. Miután ez kiderült, Eduárd apja [[tífusz]] betegségben [[Cambridge|Cambridge-be]] utazott hozzá, hogy felelőségre vonja. Két héttel később, december 14-én [[Albert szász–coburg–gothai herceg|Albert]] meg is halt. [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]] ezután visszavonult a társasági élettől, élete végéig gyász ruhát viselt és fiát okolta férje halála miatt.
1862 januárjában és februárjában Eduárd [[Közel-Kelet|Közel-Keleti]] utat tett, ahol végiglátogatta [[Egyiptom|Egyiptomot]], [[Szíria|Szíriát]], [[Jeruzsálem|Jeruzsálemet]] és [[Konstantinápoly|Konstantinápolyt]]. Az út célja az volt, hogy fenntartsa jó kapcsolatát [[Szaíd egyiptomi alkirály|Szaíd egyiptomi alkirállyal]] és hogy, ha esetleg az [[Oszmán Birodalom]] felbomlana, akkor az épülő [[Szuezi-csatorna]] ne kerüljön francia fennhatóság alá.
Miután haza tért az eljegyzést és az esküvőt kezdték megtervezni Alexandrával. Az esküvőre 1863. március 10-én került sor a [[Windsori kastély]] Szent György kápolnájában. A vőlegény ekkor 21, a menyasszony pedig 18 éves volt. Az esküvőt többen nem nézték jól szemmel, mivel Alexandra a dán trónörökös lánya volt, Eduárd anyja pedig német párti. Ekkor egyre jobban feszült egy háború kitörése [[Németország]] és [[Dánia]] között [[Schleswig-Holstein]] tartományért, ami még akkor a dánoké volt. Miután Alexandra apja [[IX. Keresztély dán király|IX. Keresztély]] néven trónra lépett, aki ki is tört a háború és Schleswig Németországé lett.
A párnak 6 gyermeke született. Eduárd és Alexandra [[London|londoni]] rezidenciájukon, a [[Marlborough House|Marlborough House-ban]] éltek, ám akadt olyan, hogy a napjaikat a [[Sandringham House|Sandringham House-ban]] töltötték. A házaspár több mindent is a királyi élettől eltérően csinált, ezért a királynő többször is beleszólt a házasságukba (főleg a gyermekeik elnevezésébe).
Eduárd az 1870-es évek végéig nagyon sok nővel hált, összesen 55-el. E miatt többször is botrányba keveredett. Az 1880-as években Eduárd és felesége rendszeres látogatója volt a [[Párizs|párizsi]] bordélyoknak.
== Wales hercegeként ==
[[Fájl:Albert P Wales 1864.jpg|balra|bélyegkép|328x328px|A fiatal Eduárd]]
Eduárd, walesi hercegként rendszeresen eleget tett a formális uralkodóházi kötelezettségeinek. Nagyon népszerű volt, vidám és barátságos természetű. Sokszor megjelent közszerepléseken, akkor mindig éljenző tömegek kísérték végig.
1860-ban [[Kanada|Kanadába]], majd az [[Amerikai Egyesült Államok|USA-ba]] utazott. Kanadában felavatta a [[Montréal|montréali]] Viktória hidat, ő nyitotta meg az [[Ottawa (Kanada)|ottawai]] parlamenti ülésszakot és megnézte, hogyan sétál át kötélen [[Charles Blondin]] a [[Niagara-vízesés]] fölött. Ezután [[New York|New Yorkban]], a [[Fehér Ház|Fehér Házban]] három napig tárgyalt [[James Buchanan]] amerikai elnökkel. Közben lerótta kegyeletét [[George Washington]] sírja előtt. És több íróval is találkozott, mint [[Henry Wadsworth Longfellow|Henry Longfellow]], [[Ralph Waldo Emerson|Ralph Emerson]] és [[Oliver Holmes]].
Eduárd avatta fel a [[Temze]] folyó védőgátját (1871), a [[Mersey vasút]] alagútját (1886) és a [[Tower Bridge|Tower Bridge-t]] (1894). Anyja 1898-ig nem engedte a tényleges kormányzás közelébe. Trónörökösként jó kapcsolatban volt [[William Gladstone]] miniszterelnökkel, aki titokban elküldte a hercegnek a fontosabb állami dokumentumok összefoglalóit. Eduárd véleménye gyakran eltért a királynőétől, például 1864-ben Dánia oldalán állt a schleswigi kérdésben (anyja németpárti volt) és ugyanebben az évben anyja figyelmeztetése ellenére erőfeszítéseket tett, hogy találkozzon [[Giuseppe Garibaldi|Giuseppe Garibaldival]].
[[Fájl:Edward, Prince of Wales, with elephant, Terai cph.3b08927.jpg|bélyegkép|Eduárd Indiában]]
1871-ben Eduárd elkapta a [[Tífusz|tífuszt]], ami apjával is végzett. A brit polgárok többsége aggódott a népszerű herceg életéért, így az uralkodóház támogatottsága megnőtt. A trónörökösnél vendégeskedő Lord Chesterfield elkapta tőle a tífuszt és meghalt. A nép kitartott Eduárd mellett és 1874-re felépült. Felépülésének örömére [[Arthur Sullivan]] zeneszerző megkomponálta a [[Festival De Deum|Festival De Deumot]].
1875 októberében Eduárd egy nagyszabású, nyolc hónapos indiai útra indult. Eduárd azt akarta elérni, hogy [[India]] (ami brit gyarmat volt) ne utálja a briteket, hanem szeresse. Az út sikeres volt és 1876 májusában a parlament megszavazta [[Viktória brit királynő|Viktóriának]] az India császárnője címet.
Eduárd nagy szerepet játszott a férfi divatban. Ő hozta létre a [[Homburg kalap|Homburg kalapot]], a [[Norfolk kabát|Norfolk kabátot]] és a [[Szmokingöltöny|szmokingöltönyt]]. Tőle származik, hogy a mellények alsó gombját nem kell begombolni és hogy fehér nyakkendő helyett feketét kell hordani. Tőle származik az a brit szokás, hogy minden vasárnap marhahúst, sült krumplival, tormaszósszal és [[Yorkshire pudding|yorkshire pudinggal]] kell ebédelni. Nagy szerencsejátékos és vadász volt. Az ő utasítására állították előre [[Sandringham|Sandringhamban]] fél órával az órát, hogy több idő maradhasson az esti vadászathoz (ezt a szokást [[VIII. Eduárd brit király|VIII. Eduárd]] törölte el 1936-ban). [[Windsor|Windsorban]] golfpályát létesített. AZ 1870-es évek eleje óta érdekelni kezdte a lóversenyzés. Két híres lova volt, Persimon és öccse, Diamond, akikkel több lóversenyt is megnyert. Eduárd támogatta a tudományt és a művészetet, az ő segítségével jött létre 1883-ban a [[Brit Királyi Zeneakadémia|Királyi Zeneakadémia]]. Nem volt nagyivó, ám néha elfogyasztott egy kis pezsgőt.
1891 novemberében Eduárd legidősebb fia, [[Albert Viktor clarence-i és avondale-i herceg|Albert Viktor]] feleségül vette [[Teck Mária brit királyné|Teck Mária]] hercegnőt, akivel az esküvőt 1892 februárjára tervezték. Ám Albert Viktor 1892 januárjában tüdőgyulladásban meghalt. A lesújtott Eduárd ragaszkodott hozzá, hogy saját kezűleg helyezze fia holtestét a koporsóba. A trónörökös ragaszkodott még hozzá, hogy másik fia, [[V. György brit király|György]] vegye feleségül Máriát, így februárban Mária (Albert Viktor helyett) Györggyel házasodott össze.
1900. április 4-én Eduárd [[Belgium|Belgiumon]] keresztül [[Dánia|Dániába]] készült utazni. Belgiumban a [[Második búr háború|búr háború]] miatt felháborodott [[Jean Spidio]] megpróbálta meggyilkolni a herceget, ám pisztolyával félre talált. Spidiot elfogták, majd a bíróság fiatalnak minősítette (mindössze 15 éves volt) és szabadon bocsájtotta.
Eduárd volt a legtöbb ideig várakozó trónörökös a brit történelemben, mindössze 59 évig (ám ezt az időt mára [[Károly walesi herceg|Károly herceg]] mehaladta).
== Trónra lépése ==
[[Fájl:King Edward VII portrait.jpg|balra|bélyegkép|VII. Eduárd uralkodói öltözetben]]
1901. január 22-én [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]] elhunyt és Eduárd lett [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia, Írország]] és a [[Brit Domíniumok]] királya valamint [[India]] császára. Eduárd (anyja akarata ellenére, aki az I. Albert Eduárd nevet szerette volna) a VII. Eduárdot választotta uralkodói nevéül. Uralkodása kezdetén rendkívül népszerű volt, [[Priestley]] szerint "a legnépszerűbb király, akit Anglia ismert az 1660-as évek eleje óta".
Eduárd a szülei által létrehozott és lakot [[Osborne|osborne-i]] kastélyt az államnak adományozta. Pénzügyeit többek között a [[Rotschild család]] intézte. Koronázása napjául 1901. június 26-át tűzték ki, ám két nappal azelőtt (június 24) Eduárdnak [[Heveny féregnyúlvány-gyulladás|vakbélgyulladása]] lett. Erre a betegségre való gyógymódot akkor még nem dolgozták ki, úgyhogy életveszélyes volt. A király orvosai [[Frederick Treves]] és [[Joseph Lister]] a következő megoldást csinálták: egy kis hasvágáson (egy 11 cm-i hasi zsírrétegen) keresztül lecsapolták a fél liternyi gennyet. A következőnapon már felülve, szivarozva fogadta vendégeit és két hét múlva bejelentették, hogy a király túl van a veszélyen. Eduárd Trevest és Listert kitüntette. VII. Eduárdot végül 1902. augusztus 9-én [[A brit uralkodók koronázása|koronázták meg]] a [[Westminsteri apátság|Westminsteri apátságban]].
Uralkodása kezdetén felújította a királyi palotákat, ismét bevezette a parlamenti ülésszakok ünnepélyes megnyitóit (amellyel anyja felhagyott) és számos brit kitüntetést hozott létre (például az [[Order of Merit|Order of Meritet]]).
1902-ben [[Mozafar Ad Din perzsa sah]] [[London|Londonba]] látogatott. [[Henry Fitzmanrice]] külügyminiszter a király jóváhagyása nélkül megígérte a sahnak, hogy megkapja a [[Térdszalagrend]] kitüntetést. Ezután a miniszter közölte a királlyal, hogy a sah a kitüntetésre vár. Eduárd viszont nem adta meg neki, egyrészt, mivel a külügyminiszter az ő jóváhagyása nélkül ígérte meg a sahnak, másrészt akarta, hogy a keresztény lovagrendbe belekerüljön egy iszlám. Ezzel megingott a jó brit-perzsa kapcsolat. Viszont a kormány győzködésére mégis elküldte a sahnak a kitüntetést.
<br />
== Uralkodása ==
[[Fájl:Eduard VII.jpg|bélyegkép|VII. Eduárd koronázási fotója]]
Eduárdot leginkább a külügy és a hadügy érdekelte. Rendszeresen tett külföldi utakat, minden évben [[Biarritz|Biarritzban]] és [[Mariánské Lázně|Marienbadban]] nyaralt. Egyik fontosabb útja volt, mikor 1903 májusában [[Párizs|Párizsban]] fogadta a köztársasági elnök, [[Émile Loubet]]. Itten megalapozta az [[antant]] brit-francia-orosz katonai szövetséget, amit 1904. április 8-án írtak alá. Ezzel tulajdonképpen végett ért a már évszázadok óta tartó [[Anglia]] és [[Franciaország]] közti ellenségeskedés. Az antant célja az volt, hogy ellenálljon az egyre jobban fejlődő [[Németország|Németországnak]] és az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiának]].
Édesanyja [[Európa]] nagymamája volt, így Eduárd Európa nagybácsija lett, mivel szinte az összes európai uralkodócsaláddal rokonságban állt (kivéve a [[Habsburg-család|Habsburgokkal]] és az [[Olaszok|olaszokkal]]) és köztük ő volt a legidősebb. Több uralkodó is az unokatestvére vagy más rokonságban állt vele.
Eduárd támogatta a választópolgárok számának növelését, így ellenezte, hogy a nők választójogot kaphassanak. Ellene volt az ír önkormányzatnak, így egy duális államot képzelt el.
[[Fájl:King Edward VII Vanity Fair 19 June 1902.jpg|balra|bélyegkép|VII. Eduárd haditengerészeti egyenruhában]]
1905-ben [[William Gladstone]] volt miniszterelnök fia, [[Herbert Gladstone]] belügyminiszter lett, viszont Herbert jól felidegesítette a királyt, mivel megengedte, hogy katolikus papok vonuljanak fel London utcáin és felvett két nőt a válási törvényt megvitató bizottságba. Eduárd szerint a nőkkel nem szabad beszélni a válásról. Ifjabbik Gladstone rövidesen kiesett a kormányból, majd Eduárd kinevezte [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrika]] kormányzójává.
Eduárd jelentős energiát fektetett a hadsereg reformjának megvitatásába, főleg az 1902-ben véget ért [[Második búr háború|búr háború]] kudarcai miatt. Támogatta a főparancsnokság átalakítását és egy expedíciós hadsereg felállítását egy német háború esetén. Uralkodása alatt fejlődött a [[Brit Királyi Haditengerészet]].
1904-ben [[Kiel|Kielben]] került sor Eduárd és unokaöccse, [[II. Vilmos német császár]] találkozójára. Eduárd az [[Orosz–japán háború|Orosz–japán háborúban]] támogatta a japánokat (bár Oroszország szövetségese is volt), Vilmos pedig Eduárd másik unokatestvérét, [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós orosz cárt]] támogatta. A német császár kijelentette, hogy ''a sárga veszedelem az európai civilizációra és a kereszténységre leselkedő legnagyobb veszély''. Vilmos faji árulással vádolta a japánokat támogató briteket. Eduárd válaszul ezt mondta: ''a japánok intelligens, bátor és harcias nép, legalább olyan civilizáltak, mint az európaiak, amelyektől csak bőrünk színében különböznek''. Ezután Eduárd és II. Vilmos viszonya egyre jobban feszült és így Nagy-Britannia és Németország egyre nagyobb ellenséggé váltak.
1908 áprilisában – mikor Eduárd Biarritzban nyaralt – [[Henry Bannerman]] miniszterelnök lemondott és [[Herbert Asquith]] váltotta őt a miniszterelnöki székben. Ekkor a brit közvélemény meghökkent, mivel Eduárd külföldre utaztatta a kormányfőt, hogy a hagyományoknak megfelelően megcsókolhassa kezét, ahelyett, hogy ő utazott volna haza Angliába. Eduárd eztán még ellátogatott [[Oroszország|Oroszországba]] és [[Svédország|Svédországba]], így ő volt az első brit uralkodó, aki így tett.
1909-ben, a király utolsó éveiben, az Asquith-kormány kibocsájtott egy baloldali költségvetési törvényt, amely megnövelte volna a gazdagok adóit és javított volna a szegények helyzetén. A [[Lordok háza]] viszont leszavazta a törvényt és ezzel alkotmányos válság kezdődött az országban, ami egészen Eduárd halála utáni hónapokig elhúzódott. A Lordok háza akarta irányítani a parlamentet.
Eduárd elkeseredetten nézte, ahogyan a lordok és a kormány milyen erős hangnemben beszéltek egymással. A király a kormány mellett állt. Asquith azt javasolta, hogy a király emelje főrenddé azokat a politikusokat, akik Asquith mellett állnak, ám erre nem volt hajlandó. 1910-ben választásokat tartottak, ahol a Lordok háza veszített jobban, így inkább az ír nacionalistákkal akartak koalícióra lépni, ám az írekkel szemben is elveszítették a választást.
Eduárd uralkodása alatt fejeződött be az [[Második ipari forradalom]]. Többek között megjelent a telefon és az automobil és megerősödött a szociáldemokrata mozgalom.
== Halála ==
[[Fájl:4125s2.ogv|bélyegkép|VII. Eduárd temetése]]
Eduárd erős dohányos volt, egy nap húsz [[Cigaretta|cigarettát]] is elszívott. Ennek következtében orra mellett kinőtt egy [[bazalióma]] (bőrtumor), amit [[Rádium|rádiummal]] is kezeltek. Élete utolsó éveiben nagyon sokat köhögött. Egy 1909-es [[Berlin|berlini]] tartózkodása során néhány percig elvesztette eszméletét. 1910 márciusában Biarritzi nyaralása során szintén elveszítette eszméletét és ott betegeskedett. A kormány kritizálta a királyt, mivel Asquith harcolt a lordok ellen és ő meg Franciaországban üdült a nagy válság idején. Eduárd rossz egészségügyi állapotáról csak családja tudott, senki más. Április 27-én tért haza a [[Buckingham-palota|Buckingham-palotába]] innen haláláig (egy hétig) nem mozdult, pihent. Egy hét múlva, május 5-én felesége [[Görögország|Görögországi]] útjáról tért haza, ahol Alexandra meglátogatta öccsét, [[I. György görög király|I. György görög királyt]].
Másnap május 6-án Eduárd több szívrohamot is kapott. Nem volt hajlandó ágyba feküdni, mivel tudta, ha elalszik soha nem ébred fel. Délután egy kicsit kitisztult, ekkor fia, [[V. György brit király|György]] elmondta neki, hogy lova megnyerte a kemptoni lóversenyt. Eduárd így válaszolt rá: ''Igen. Hallottam. Nagyon örülök.'' Ezek voltak utolsó szavai. Ezután éjfél előtt a király ismét elveszítette eszméletét, majd negyedórával később meghalt. 68 éves volt.
Eduárd özvegye napokig nem volt hajlandó megengedni, hogy férje holtestét elmozdítsák, bár néhány látogatót fogattak. Május 10-én egyenruhába öltöztették a holttestet és átvitték a trónterembe. Május 17-én a [[Westminster-palota|Westminster-palotába]] vitték és felravatalozták. A temetésre május 20-án került sor a [[Windsori kastély]] Szent György kápolnájában.
== Gyermekei ==
{| class="wikitable"
!Név
!Született
!Elhunyt
!Megjegyzés
|-
|[[Albert Viktor clarence-i és avondale-i herceg|Albert Viktor]]
|[[1864]]
|[[1892]] (28 évesen)
|[[Clarence]] és [[Avondale]] hercege
|-
|[[V. György brit király|György]]
|[[1865]]
|[[1936]] (70 évesen)
|[[York]] [[York hercege|hercege]], [[Wales]] [[Wales hercegeinek listája|hercege]], V. György néven brit király
|-
|[[Lujza brit királyi hercegnő|Lujza]]
|[[1867]]
|[[1931]] (64 évesen)
|
|-
|[[Viktória brit királyi hercegnő|Viktória]]
|[[1868]]
|[[1935]] (67 évesen)
|
|-
|[[Matild norvég királyné|Matild]]
|[[1869]]
|[[1938]] (69 évesen)
|[[VII. Haakon norvég király|VII. Haakonnal]] kötött házassága révén, [[Norvégia]] királynéja
|-
|Sándor János
|[[1871]]
|[[1871]] (0 évesen)
|Csecsemőkorában elhunyt
|}
{{Angol uralkodó|előző=[[Viktória brit királynő|Viktória]]|következő=[[V. György brit király|V. György]]|évek=1901-1910}}
= A Szent korona története =
| |||