„Wikipédia-vita:Matematikai műhely/Archív1” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
446. sor:
Az array környezetek közül jelenleg tudtommal csak a mátrixok és a cases használható. Azt ígérik, idővel majd lesz aligned meg még jópár dolog. --[[User:Tgr|T]][[User vita:Tgr|gr]] 2006. augusztus 2., 15:16 (CEST)
== A matematikai-didaktikai stílusról ==
Én a következőket gondolom erről.
1. ''Közérthetőség vs. precizitás''. Én nagyon annak a pártján vagyok, hogy minden bekezdést kezdjünk egy közérthetőbb megfogalmazással, vagy legalább valahol az elején legyen egy érthetőbb megfogalmazás. Emellett azt is nagyon üdvösnek tartom, ha valamit (nem feltétlen az elején de valahol) ír arról a szócikk, hogy mi a jelentősége, értelme, haszna az adott fogalomnak, tételnek. Én, ha rám van hagyva, akkor lehetőleg egy érthetőbbnek szánt kevésbé precíz meghatározás (vagy sokszor inkább megvilágítás) után írnám a pontos definíciót, lehetőleg jelezve, hogy ''ez'' a pontos definíció.
Erre a meggondolásra az vezet, hogy a matematikai fogalmak egy nagy része olyan, hogy a pontos definíció csak azoknak mond valamit, akik már igen járatosan a matekban. Úgy szoktam mondani, hogy aki már tudja olvasni a matematikát. Kedves példám ezzel kapcsolatban a folytonosság, ami szerintem egy olyan foglom, ami azokkal a függvényekkel kapcsolatban, amikkel egy közgazdász, mérnök, vegyész, biológus (matektanár!) valaha életében találkozni fog öt ábrával három perc alatt elmagyarázható. Olyan szinten, hogy lesz egy benyomása a fogalomról, és a legtöbb függvényről azonnal ránézésre meg tudja mondani, hogy folytonos-e vagy nem. Szemben a jó kis elpszilon deltás meghatározással, amit gyanúm szerint a közgazdászok, mérnökök, vegyészek, biológusok (matektanárok!) legalább fele soha az életben nem ért meg rendesen, jó részük semennyire se, és jó eséllyel semmilyen szemléletes jelentést nem hordoz számukra.
Ezért vagyok én annak a pártján, hogy a kezdjünk egy szemléletes meghatározással, majd ezután adjuk meg a pontos meghatározást. Ha nagyon szépre szeretnék csinálni egy szócikket, akkor még arra is ki lehetne térni, hogy a precíz definíció hogyan is ragadja meg a korábban nagy vonalakban megadott szemléletes jelentést.
Én abban szoktam gondolkodni, hogy a wiki-t az lapozza fel, aki nem tudja az adott dolgot és nem is feltétlen nagyon járatos benne. Nem tartom szakszótárnak. De erről persze lehet - sőt azt gondolom nagyon érdemes is volna - vitatkozni.
2. ''Elemi matek vs. felsőbb matek''. Érdekes, hogy ezen soha nem gondolkodtam el. Engem a felsőbb matek izgat. Azt hiszem csak ezzel szeretnék itt foglalkozni. Ugyanakkor szerintem nagyon fontos volna elemi (ami alatt én középiskolást értek) dolgokkal is foglalkozni. És azt is gondolom (középiskolai matematika tanári diplomával), hogy egészen más tárgyalási módot igényel.
::Bizonyos témákhoz szerencsére nem is lehet felsőbb matekos módon hozzáállni a szócikkhez. Például a [[rombusz]] esetén nem tudom mit kéne mondani ami nem elemi, illetve elég erőltetettnek érzem az angol szócikkbeli Klein-csoportra hivatkozást (nem értem ennek mi értelme van). A középiskolás tananyaghoz kapcsolódó szócikkekben szerintem eleve hagyomány szerint az elemi tárgyalás adja magát, míg a kontinuumhipotézis esetén ez nem lenne stílusos.[[User:Mozo|Mozo]] 2006. augusztus 2., 12:01 (CEST)
3. ''Tömörség vs. alaposság''. Részemről alaposság. Azt gondolom, hogy a precíz definíció lehet tömör, lehet egy külön pont alatt tetszőleges terjengősséggel magyarázni, hogy ez a definíció hogyan ragadja meg a szemléletes jelentést. Aki ért a tömör definícióból, az úgyis átugorja. Aki meg nem ért, azzal úgyis jól kitolna a puszta tömör definíció. És a magam részéről nagyon hasznosnak tartom a minél több érthető példát. Vagy talán nem minél több, de mindenképpen jól megvilágító példát. Én azt gondolom, hogy a tömörség szerelmesei átugorhatnak minden feleslegeset, ha jól tudjuk jelölni, hogy hol van a lényeg. Matekban ezt könnyű megtenni.
4. Spirális körüljárás. Ezt nem teljesen értem. Erről jobb lenne, ha írnál még valamit.
5. Én egyébként az egységesség híve vagyok, tehát szerintem szerencsés ha vannak ilyen alapelvek. Magam részéről még azt is szerencsésnek tartanám, ha olyan jelölési egységesség is meg tudna születni, hogy pl. minden szócikkben ''V'' jelölné a vektorteret és <math>\rho</math> a relációt (hacsak nem valami speciális vektortérről, vagy relációról van szó). Az a tapasztalatom ugyanis, hogy egy témával csak ismerkedő tanuló számára segíti a megértést az ilyenfajta kövekezetesség.
--[[User:Kuba Péter|Kuba Péter]] 2006. augusztus 2., 11:43 (CEST)
:Nagyon helyes észrevétel. És a többi is. -- [[User:Harp|Árpi (Harp)]] [[User_vita:Harp|✎]] 2007. február 13., 16:47 (CET)
| |||