„Ča nyelvjárás” változatai közötti eltérés

A '''ča nyelvjárás''' (irodalmi [[horvát nyelv|horvátul]] ''čakavsko narječje'', ''čakavica'', ''čakavština'', saját neve ''čakavščina'', ''čakavski jazik'') egyike a [[közép-délszláv diarendszer]] három legnagyobb változatának a [[kaj nyelvjárás|kaj]] és a [[što nyelvjárás]] mellett. Legtöbb beszélője [[isztria]]i és [[dalmácia]]i [[horvátok|horvát]]. A ča nyelvjáráshoz sorolnak még két önállósult nyelvjárást, a [[gradišćei nyelv]]et [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Magyarország|Nyugat-Magyarországon]], és a [[molisei nyelv]]et [[Olaszország|Közép-Olaszország]]ban. A elnevezéseElnevezése a ''mi'' [[kérdő névmás]]ból származik, ami a ča nyelvjárásban ''ča''.

Ezt a nyelvjárást az [[Adriai-tenger]] mellékén, az Isztriai-félszigeten, a [[Kvarner-öböl]] térségében és a dalmát szigeteken beszélik. A horvátok közül sokan előszeretettel dalmát nyelvnek nevezik, mivel a mostani Dalmácia lakóinak egy jelentős részét a horvátok teszik ki, de máshol a što nyelvjárást beszélik. Igazság szerintValójában a dalmát megnevezésre nem tarthatna igényt a ča, mivel az igazi [[dalmát nyelv]] az [[újlatin nyelvek|újlatin nyelvcsalád]]ba tartozott, beszélői végül a horvátokba beolvadtakolvadtak be és a nyelv kihalt, de jövevényszóként néhány eleme beépült a što és ča nyelvjárásba.

A ča nyelvjárás volt az első, amely irodalmi nyelvet alakított ki. Az első horvát nyelvemlékek között számon tartott ''Tekintés Isztriára'' (1275) című szöveg tulajdonképpen ča nyelvjárásban íródott, ugyanúgy a ''vindoli[[Vinodoli törvénykönyv|Vinodoli kódex]]'' is(1288), de ezekbe vegyült az [[óegyházi szláv nyelv]]ből is. A [[Baška (Horvátország)|Baškában]] talált arhaikusarchaikus szövegek is čaul vannak, amelyeket [[glagolita ábécé]]benvel írtak. Ezt az írásmódot a ča nyelvjárás a [[17. század]]ig használta.

A régi ča terület a [[középkor]]ban még jóval nagyobb volt a mostaninál, kiterjedt Délnyugat-Horvátországra és [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] bizonyos területeire is. A ča területnek állandó érintkezése volt a [[dalmátok|dalmát]] városokkal és [[Itália|Itáliával]] is, emiatt dalmát és [[olasz nyelv|olasz]] hatás is érte a nyelvjárást.

A [[16. század]]ban a [[törökök]] kiterjesztették az uralmukat a még [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] idejében meghódított [[magyarok|magyar]] Boszniára ésvalamint Horvátország déli területeire. [[Klissza]] és más itteni várak környékén állandó harc folyt a boszniai törökök, a bosnyákok és a horvátok között. Miután [[Klissza bevétele|Klissza elesett]], a török hódítás nagyon sok horvátot szakított felel helyérőllakóhelyéről, akik közül nem egy Magyarország felé vette az irányt, amelyekbőlakikből a mai [[burgenland]]i és nyugat-magyarországi horvát nemzetiség egy része formálódikformálódott. A kialakult gradišćei nyelv régi sztenderdje főként a ča nyelvjárásra alapul, amelynek elsősorban [[Sopron]] és a [[Fertő]] tó környékén van a legtöbb beszélője, bár a századok során a gradišćei nagyon sokat vesztett eredeti ča mivoltából. A másik csoport az itáliai [[Molise|Moliséba]] menekült és az elszigetelődés miatt szintén saját nyelvi alakuláson ment át. Más csoportok menekültek még Észak-Itáliába és a [[szlovének|szlovén]] [[Krajna (Szlovénia)|Krajnába]] is, amely akkoriban a [[Habsburg Birodalom]]hoz tartozott, de ők hamar beolvadtak.

ElmenekültAz elmenekült ča horvátok helyére što horvátok (részben pedig [[szerbek]] és bosnyákok) költöztek, így a ča nyelvjárás területe jelentősen összezsugorodott.

Ma a horvátok 12%-a tekinthető a ča nyelvjárás beszélőinekbeszélőjének, amelybe nem tartoznak bele a [[gradišćei nyelvjárás]]t beszélőkhasználók, illetve azok, akik más külföldi országokban élnek.

A szigeti ča nyelvjárást legtöbben a [[Korčula (sziget)|Korčula]], [[Mljet]], [[Hvar (sziget)|Hvar]], [[Brač]] és [[Elafiti]] szigeteken beszélik. A szárazfölditszárazföldi változatot a legtöbben [[Isztriai-félsziget|Isztriában]] beszélikhasználják, mígvalamint a távolabb eső közösségekben [[Vinodol (Horvátország)|Vinodol]], [[Zára]], [[Tengerfehérvár]], [[Split]] és a [[Pelješac-félsziget]] vidékeinvidékén vannak számottevőenmég számottevő beszélőikbeszélői. Egy-egy ilyen ča területet teljesen körbeveszik a što horvátok.

* Ekavski alapú buzeti és észak-ča nyelvjárás: Isztria északkeleti területén, [[Fiume|FiumeFiumében]], [[Bakar]]ban és a [[Cres (sziget)|Cres]] szigetenszigetén beszélik.

* Ikavski-Ekavski alapú közép-ča nyelvjárás: [[Lošinj]], [[Krk (sziget)|Krk]], [[Rab (sziget)|Rab]], [[Pag (sziget)|Pag]], [[Dugi Otok]] szigetén, valamint Vinodol és [[Pokupje]] területén.

* Ikavski alapú délnyugati- és déli-ča nyelvjárás: Délnyugat-Isztrián, a Brač, Hvar, [[Vis (sziget)|Vis]], Korčula szigeteken, Pelješaca szigetekenPelješac-félszigeteken, valamint Zadar és Split vidékén, és a Gacka völgyben.

* Ijekavski alapú északkeleti-ča nyelvjárás: a [[Lastovo (sziget)]] szigeten, valamint a [[Janjina|Janjinán]] településen és a PelješaconPelješac-félszigeten.

A ča az egyes szám, első személyben tett ragozásoknál ''-n'' végződést mond, míg a kajban és a [[szlovén nyelv|szlovén]]ben ''-m''. Így például az ''én vagyok'' kajul: ''ja sam'', čaul: ''ja san'', szlovénül: ''jaz sem''. Bár vannak más, többek között szlovén dialektusok, amelyek szintén ''-n'' végződésű kiejtést használnak, így a [[vend nyelv]] is, amelynek korai írott normája is használta írásban az alakot, míg végül a szlovén sztenderd norma alapján ő is az ''-m'' végződés írására tért át. Fontos itt megjegyezni, hogy a gradišćei nyelv, amelynek már a [[17. század]] elején alakult írott nyelvi normája, hatással volt a vend nyelvnyelvre, később pedig a vend gyakorolt hatást a gradišćeire.

A ''đ'' betűt a horvát sztenderdben általában ''dzs''-nek ejtik, míg ezt a ča ''gy''-nek. A kajjal és a štoval ellentétben ez ''e''-ző kiejtésű a ragozásokban, így például ''a ča nyelv szótára'' kifejezést čaul ''ričnik čakavskega jazika'' formában mondja, amely szlovénul ''slovar čakavskega jezika'' lenne. A tengermelléki szlovén és ča között kiejtés tekintetében hasonlóság figyelhető meg, s az idők során többször hatottak egymásra, mivel az Adria mellett fekvő krajnai városokkal szintén széles körű kapcsolata volt a ča horvátoknak. [[Srečko Kosovel]], a tengermellékről származó szlovén költő verseiben, ahová az irodalmi nyelv mellé saját nyelvjárása elemeit is belevittebeemelte, ugyanúgy kimutatható benne a čakavizmus hatása. A szlovén hatást mutatja, hogy a ča nyelv saját magát ''čakavščiná''-nak nevezi, ugyanúgy a szlovén nyelv is ''-ščina'' végződéssel illeti a nyelvek neveit, míg ez a horvátban inkább ''-ština.''

A [[Josip Broz Tito|Tito]] vezette [[kommunizmus|kommunista]] [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]] szó sem lehetett arról, hogy az emberek használhassák saját nyelvjárásaikat, így a ča is háttérbe szorult. Tito az [[internacionalizmus]] jegyében mindenkit egységesen [[jugoszlávok|jugoszlávvá]] akart formálni, amely egyet jelentett azzal, hogy az élet minden területén egységes nyelvet használjanak, így a horvátoknál mindenütt a što irodalmi nyelvet.

A ča nyelvjárástnyelvjárásra a horvátok is közül is nagyon sokan nyelvi normaként és nem egyszerű nyelvjárásként tekintiktekintenek, hasonlóan a másik két Horvátországban beszélt nagy dialektusróldialektushoz. A ča nyelvjárásnak is van saját irodalmi nyelve és irodalma, sőt a legfőbb érve a pártolóinak, hogy ezen a nyelven keletkeztek az első horvát írások. A ča horvát irodalom a horvát irodalom egyik gyöngyszeme. Regionális szinten a ča volt a tengermelléki Horvátország hivatalos nyelvnyelve a kaj után. Az első horvát szótár is tulajdonképpen ča nyelvjárásban íródott, [[Verancsics Faustus]] nyomán.

A ča irodalmi nyelv a [[18. század]]ban kezdett hanyatlani. [[LjudjevitLjudevit Gaj]] is a délszláv egység megteremtése érdekében a horvát irodalmi nyelv alapjának a što nyelvjárást választotta.

[[Jugoszlávia]] utolsó évtizedében éledezni látszott haló poraiból a ča nyelvjárás, ennek keretében Isztriában létrejött a ''Ča-val'' nevű [[pop rock]] együttes, amely ča nyelven énekelt. A [[Horvát Művészeti és Tudományos Akadémia]] tanítja a ča nyelvjárást. [[2007]]-ben próbáltak [[wikipédia|wikipédiát]] is létrehozni a nyelvjárásban, de nem jártak sikerrel. [[Crikvenica|Crikvenicában]] éventeéves jelentkezikfolyóirat a ''Vinodolski zbornik,'' sőt több dalmát városban és szigeten is működik ča nyelvű rádió adásrádióadás.