„Műhold” változatai közötti eltérés

A [[bolygó]]k körül keringő [[űreszköz|mesterséges égitesteket]] '''műholdak'''nak nevezzük. Az első [[világűr]]be indított űreszköz, a [[Szputnyik–1]] a [[Föld]] műholdja volt. [[1957]] óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a [[Naprendszer]]ben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a [[Nap]]ból nyerik, napelemek segítségével.

 

[[1945]]-ben [[Arthur C. Clarke]] angol író volt az első, aki felvetette mesterséges [[távközlési műhold]]ak indítását. Három [[geostacionárius pálya|geostacionárius pályára]] állított hold az egész bolygót lefedte volna. [[1946]]-tól az amerikai kutatók a [[második világháború]] során megszerzett német [[V–2]] rakétákkal és [[Aerobee rakéta|Aerobee]] rakétákkal végeztek [[Ionoszféra|felsőlégkör]]i méréseket. Azelőtt az [[ionoszféra]] kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó [[Léggömb|ballon]]okat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a [[Szputnyik–1]] volt, amelyet a [[Szovjetunió]] indított [[1957]]. [[október 4.|október 4-én]]. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a [[Nemzetközi Űrállomás]].