„Kölcsey Ferenc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (195.199.249.129), visszaállítva Viloris szerkesztésére |
|||
56. sor:
{{Szövegdoboz |Irodalomtörténészi vitát váltott ki 2013-ban, hogy Kölcseynek Szemere Pállal kapcsolatos érzelmeit [[Nyáry Krisztián]] irodalmi bulvár könyvében közzétett hipotézise mint beteljesületlen szerelmet értékelte. A hipotézis verselemzéseken és irodalmi levelek analízisén alapul,<ref>''„Nem tudjuk, kibe volt szerelmes, csak azt, hogy nagyon. Nem tudjuk, elmondta-e bárkinek, csak azt, hogy barátai előtt titkolta.”'' (Nyáry Krisztián) lásd: {{citper | szerző = Hercsel Adél | cím = Élet + Stílus: „Kölcsey férfiaknak írt szerelmes leveleket” | periodika = hvg.hu | elér = 2013-12-02 | dátum = 2013-10-11 | url = http://hvg.hu/kultura/20131011_nyary_krisztian_interju/print | aurl = https://web.archive.org/web/20131203043514/http://hvg.hu/kultura/20131011_nyary_krisztian_interju/print# | archd = 2013-12-03 }}, az ebben az interjúban hivatkozott esszé: {{citweb | szerző = Nyáry Krisztián | cím = (a második könyv előszava) | kiadó = Facebook | elér = 2013-12-02 | dátum = 2013-10-11 | url = https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151932090394855&set=a.165101444854.116423.614474854&type=1 | archívurl = http://archive.is/gr2f0 | archívdátum = 2013-11-27 }}</ref> a szakkutatók{{Forráskérő}} azonban nem tartják megalapozottnak, és elvetik, mert figyelmen kívül hagyja az akkori irodalmi divatnak megfelelő, mások által is használt, szentimentális, érzékeny nyelvhasználatot.<ref>{{citper | szerző = Hász-Fehér Katalin | cím = Vannak-e a holtaknak személyiségjogai? | periodika = Irodalmi Jelen.hu | elér = 2014-01-26 | dátum = 2014-01-23 | url = http://irodalmijelen.hu/2014-jan-23-1658/vannak-e-holtaknak-szemelyisegjogai}}</ref>}}
Figyelmet keltett a [[Mondolat]]ra való Felelet, melyet Szemere Pállal együtt dolgozott ki 1815-ben. Kölcsey ezzel állást foglalt a nyelvújítás mellett és előmozdította sikereit. Kiválólag az irodalmi kritika és esztétika terén működött; Kazinczyval a régi Magyarország ellen küzdött; sorba vette a legnevezetesebb költőket, Csokonait, [[Kis János (lelkész)|Kis János]]t és [[Berzsenyi Dániel]]t. Véleményét akkor hallatlan szigorúsággal mondta ki, ezért fel is zúdította maga ellen a
[[1823]]. [[január 22.|január 22-én]] tisztázta le ''[[Magyarország himnusza|Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból]]'' című nagy költeményét, amely [[Erkel Ferenc]] zenéjével [[Magyarország]] [[nemzeti himnusz]]a lett. (E napot [[1989]] óta [[a magyar kultúra napja]]ként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az [[Országos Széchényi Könyvtár]] őrzi.)
| |||