„Hrabanus Maurus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
12. sor:
Előkelő családban született, a [[fulda]]i kolostorban tanult, majd [[Tours]]-ban [[Alcuin]] tanítványa lett, aki a [[Biblia|Szentírás]] mellett bevezette a [[hét szabad művészet]]be is. Két év elteltével visszatért Fuldába, ahol [[szónoklattan]]t és [[nyelvtan|grammatikát]] kezdett tanítani. 814-ben szentelték pappá, és a fuldai kolostori iskola élére nevezték ki. A kolostor szigorú apátja folyton dorgálta, mert szerinte a tanulásra szánt időt is imára kellett volna fordítania. Hrabanus ezért [[Palesztina (régió)|Palesztinába]] utazott, hogy felkeresse a szent helyeket. Visszatért tanítani Fuldába, miután az apátot elmozdította Lothár császár.
822-ben őt választották meg apátnak. S ettől kezdve a kolostori iskola nagyot fejlődött, az akkori Nyugat-Európa intellektuális központja lett. Elsősorban papok és misszionáriusok látogatták, akiknek az volt a feladata, hogy tanítsák a népet. A karoling reneszánsz szellemiségében a világi tudományok és a teológiai gondolkodás szoros kapcsolatban álltak. Hrabanus Maurus ebben a szellemben írta 842 és 847 között a [[középkor]] első [[enciklopédia|enciklopédiáját]] ''De universo'' vagy ''De rerum naturis'' címmel. [[Sevillai Szent Izidor]] nagy hatást gyakorolt Hrabanusra. Írt továbbá pedagógiai értekezést ''(De institutione clericorum)'',
842-ben Fulda környékére vonult vissza, de visszahívták Mainz püspöki székébe. A népre is volt gondja, nem csak a [[klérus]]ra. Amikor 850-ben az egyházmegyét nagy éhínség sújtotta, naponta 300 ember étkezett asztalánál. 856-ban hunyt el. Emléknapja [[február 4.]]
| |||