„Sínszál” változatai közötti eltérés

10 bájt törölve ,  7 hónappal ezelőtt
Helyesírási hibák javítása
(Sínek gyártása általánosan és hazai viszonylatban)
(Helyesírási hibák javítása)
[[Fájl:Vasuti sinek 0478.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Nagyvasúti szélestalpú ''(Vignoles)'' sínek]]
{{más|Busz (informatika)}}
A '''sín''' a [[vasút]]i felépítmény legfontosabb eleme. A vasúti járművek hordozására, vezetésére, és minél kisebb gördülési ellenállás mellett a terhelés átvitelére szolgáló, rugalmasan alátámasztott tartó. A korunkbelimai sínsínek kialakulása [[1767]] óta tartó fejlődési folyamat eredménye. Ez idő alatt nemcsak a sín alakja, hanem gyártási eljárása is fejlődött. A síneket először a bányavasutaknál [[öntöttvas]]ból, majd lágyacélból gyártották, ma már minden sín [[hengerlés|hengerelt acélból]] készül. Az idők során egyre hosszabb sínszálakat voltak képesek legyártani, így egyre kevesebbkisebb mennyiségben kellett hevederes sínillesztést, illetve később [[Hegesztés (fémek)|hegesztést]] alkalmazni.
 
== Feladata ==
=== Elsődleges feladatok ===
* Tartószerkezet: a sín elsődleges feladata a rajta haladó járművek alátámasztása, az így rá háruló terhelés minél több aljon történő elosztása. <!--Tehát a sín egy hajlításra igénybevett, több alátámasztási ponttal rendelkező tartó.-->
* Vezetőszerkezet: a sínek feladata, hogy folyamatosan vezessevezessék a rajtuk haladó járműveket, az általuk meghatározott kényszerpályán. A vezetésből származó erőket a vasúti járművek kerekén található nyomkarima adja át a síneknek, amelyek azt továbbadják a [[sínleerősítés|lekötéseken]] keresztül az aljaknak.
 
=== Másodlagos feladatok ===
<!--Nixon-féle kovácsoltvas sínek-->
 
[[John Birkinshaw]] [[1820]]-tól a síneket [[hengerlés]]sel állította elő. A nagyobb szilárdságú, szívósabb síneket 4–5 m hosszúságban hengerelték. A síneket azonban, hosszú ideig, a régi gyakorlatot követve, kézi munkával halhas alakúra alakították, ezzel a gyakorlattal 1824-re hagytak fel.
 
[[Joseph Locke]]<!--1805. augusztus 9. - 1860. szeptember 18.-->, [[George Stephenson]] <!--1781. június 9. – 1848. augusztus 12.--> üzlettársa [[1835]]-ben a hengerelt sínt továbbfejlesztette, ''kettős fejű'' sínt képezett. Az új sínről azt gondolta, hogy az egyik fej kopása után megfordítva újra használható, a gyakorlatban azonban a saruknál az alsó sínfej berágódott. Az akkori sínszelvényekhez képest az új szelvény tehetetlenségi nyomatéka kiváló volt, azért az alsó sínfejet kisebbre kiképezve az [[1850-es évek]]ig alkalmazták.
== Sínszelvénytípusok ==
=== Szélestalpú szelvény (Vignoles-sín) ===
A szélestalpú sín lényegében egy továbbfejlesztett <tt>I</tt> tartó, amelynek felső része speciális kiképzésű: sínfejjé van alakítva.
 
A vasúti jármű kereke a sínfej felső felületével, az úgynevezett futófelülettel érintkezik. <!--a vezetőfelület azért csak hiányzik...--> A futófelületet úgy képezik ki, hogy jól illeszkedjen a kerékprofillal, vonala a természetes kopásnak megfelelő kosárgörbe legyen. <!--A sínfej kialakításánál figyelemmel kell lenni a nagy kerékteherre.-->
 
A síngerinc a sínfej és a síntalp összeköttetése, vastagsága alapvetően meghatározza a sín teherbírását és hajlítási merevségét. Vastagságának tartalékot kell tartalmaznia rozsdásodás eseténesetére is. A napjainkban hengerelt sínek síngerince íves kialakítású a kedvezőbb erőátadás, fáradási ellenállás, valamint az előnyösebb hengerelhetőség miatt. A sínfej, a síngerinc és a síntalp közötti átmeneteket lekerekítő sugárral hengerlik a feszültségcsúcsok elkerülésére.
 
A sín alsó része a síntalp, szélessége biztosítja, hogy a sín stabilan álljon. Teherelosztó elemként a sínfej tetején keletkező igénybevételnek a töredékét adja át az alátétlemeznek, illetve az aljnak.
 
== Sínrendszerek ==
A '''sínrendszer''' a sínszelvények osztályba sorolása, régebben Osztrák császárság: római számmal,; Magyar Királyság: kisbetűk, nagybetűk,; keskeny nyomtávolságú vasutak sínjei kg/fm.-ben voltak jelölve és megnevezve,. napjainkbanNapjainkban általában a folyóméter tömegükkel (kg/fm) jelölik. Az EU szabványosította a sínek jelölését az EN 13674 számú szabványban. Pl.: 54E1 =UIC 54; 54 E2; 60 E1; 60 E2;
 
Egy-egy sínrendszer szabványa kitér a sínekhez alkalmazott hevederekre is, ugyanis a síngerinc magassága és lekerekítő sugarai meghatározzák a heveder méreteit, alakját. Ezen felül a sínrendszer szabványa kitér az alkalmazott alátétlemezekre is, hiszen a síntalp szélessége megszabja az alátétlemez lyuktávolságát, amelybe az azt leerősítő síncsavarok kerülnek, illetve, ha van, az alátétlemez bordatávolságát.
 
A sínrendszer választását alapvetően az alkalmazni kívánt sebesség és a vonal terhelése határozza meg. Az elmúlt évtizedek során megfigyelhető volt, hogy a [[tengelyterhelés]] és a pályasebességek növekedésével egyre nehezebb sínek kerülnek a vasútvonalakba. A sínfej zömökebb, a síngerinc magasabb, a síntalp szélesebb lett.
 
=== Keskeny nyomközű vasutak sínrendszerei ===
[[Kisvasút|Keskeny nyomközű vasutakon]] jelentős mennyiségben találhatók mai is a fentieknél jóval kisebb keresztmetszetű sínek (3.9, 4.6, 5, 5.2, 5.25, 5.5, 6, 6.4, 6.5, 6.75, 7, 8, 9, 9.25, 9.3, 10, 10.3, 10.9, 11.7, 12, 12.3, 12.6, 12.3, 12.6, 12.75, 13, 13.75, 14, 14.25, 15, 15.2, 15.7, 15.8, 17.4, 17.6, 17.7, 18, 18.5, 20, 21.8, 22.1, 23.6,&nbsp;kg/fm tömegűek is), azonban a felújítások már zömmel nagyvasútról visszanyert "e", "eII", "i", "c", "I", "j", "k", "m", "n", 48-as sínekkel történnek.
 
<gallery class="center">
Névtelen felhasználó