„Anatta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Anatta a nikájákban: linkjavítás |
"Szentírás" -- azt, kérem tisztelettel a BIBLIÁRA használják! "magasabbrendű énünk" ahol nincs én! • Lásd: https://luangtavilasa.blogspot.com/2020/02/a-magyar-wikipedia-buddhista.html |
||
2. sor:
Az '''anatta''' vagy '''anattá''' ([[Páli nyelv|páli]]) vagy '''anátman''' ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: अनात्मन्) a [[buddhizmus]]ban a "nem-Én" állapotára utal (Én-telenség, önlét hiánya). A legkorábbi szövegekben [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] rendszerint arra használta ezt a kifejezést, hogy megtanítsa, hogy minden, amit az érzékszerveink érzékelnek (ebbe a gondolkodás is beleszámít), azok valójában nem jellemezhetők azzal, hogy "én" vagy "enyém". Éppen emiatt nem szabad kötődni hozzájuk.
A [[Tipitaka|páli]] [[Szútra|szutták]] az ember által átélt jelenségeket öt csoportba ("[[Szkandha|szkandhák]]" - az öt lét-aggregátum) sorolják. Ezek szolgáltatják a ragaszkodás alapját és az én érzetét. A ''nikájákban'' a Buddha azt mondja, hogy nem csupán az öt szkhandhához való ragaszkodás eredményez [[Dukkha|boldogtalanságot]].<ref>{{Cite web |url=http://www.buddhista.info/A_Pozit%C3%ADv_Buddhizmus_l%C3%A9nyege |title=www.buddhista.info - Mi a Pozitív Buddhizmus lényege? - olvasva: 2010.12.16. |accessdate=2010-12-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141026011035/http://www.buddhista.info/A_Pozit%C3%ADv_Buddhizmus_l%C3%A9nyege |archivedate=2014-10-26 }}</ref>
Az anatta nem az én tagadását jelenti, hanem a létezés egyik (a felsorolásban a harmadik) jellemzője. A [[Korai buddhizmus|korai szövegekben]] a Buddha annak kifejezésére használta, hogy elmagyarázza, hogy ez az Én, a lélek nem létezése. A szó nem azt jelzi, hogy nem létezik semmilyen én esszencia, hanem hogy az nem az az Én-kép, amit
== Áttekintés ==
Az ''anatta'' tana nem egy fajta [[materializmus]], mivel a buddhizmus nem feltétlenül tagadja a mentális jelenségek létezését (például érzések, gondolgatok és érzések), amelyek az anyagi jelenségektől függetlenek.<ref>''Sources of Indian Tradition'', vol. 1, ed. Theodore de Bary (NY: Columbia UP, 1958), p. 93-94</ref> Ezért az ''anatta'' szó hagyományos fordítása "nem-lélek"-ként<ref>for example, in Walpola Rahula, ''What the Buddha Taught'' (NY: Grove, 1962), p. 51-66, online [http://sites.google.com/site/rahulawhatthebuddha/the-doctrine-of-no-soul The Doctrine of No Soul]</ref> félrevezethet. Amennyiben a "lélek" egy test nélküli komponenst jelöl egy személynél, amely valahogyan tovább él a halál után, akkor ennek létezését a buddhizmus nem tagadja.<ref name="Indian Tradition 1958 p. 94">''Sources of Indian Tradition'', vol. 1, ed. Theodore de Bary (NY: Columbia UP, 1958), p. 94</ref> Valójában az emberek (páli: ''puggala''; szanszkrit, ''pudgala'') egy folyamatosan alakuló tudattal (páli: ''szamvattanika vinnyana''),<ref>"Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism." írta Bruce Matthews. a ''Karma and Rebirth: Post-Classical Developments'' című könyvben. State Univ of New York Press: 1986 {{ISBN|0873959906}} 125. oldal.</ref><ref>Collins, Steven. ''Selfless persons: imagery and thought in Theravāda Buddhism'' Cambridge University Press, 1990. {{ISBN|052139726X}} pg 215<sup>[https://books.google.com/books?id=ruJvjdNQVPIC&pg=RA1-PA115&lpg=RA1-PA115&dq=samvattanika&source=bl&ots=d_WluqzeuL&sig=SX1Ua5bfFDZJB16eOueopPtVntw&hl=en&ei=bfpFS5WzOs-UtgfU16z7AQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=14&ved=0CD8Q6AEwDQ#v=onepage&q=samvattanika&f=false]</sup></ref> [[tudatfolyam]]mal (páli: ''vinnyana szotam'';<ref>""Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism." írta Bruce Matthews. a ''Karma and Rebirth: Post-Classical Developments'' című könyven. State Univ of New York Press: 1986 {{ISBN|0873959906}} 125. oldal.</ref> Sanskrit: ''vidzsnyana szrotám''), vagy tudat folytatás (szanszkrit: ''csitta-szantána'') jellemezhetők. Ezek okozzák halálunkkor, avagy az elemek egymásba olvadásakor ([[Szkandha|szkandhák]]) egy újabb csoport szkandha ébredéséhez. Azonban a buddhizmus nem ismeri el az állandó vagy statikus valóság létezését, amely állandó maradna az örökké változó lények testi nagy nem testi elemei mögött. A feljegyzések szerint a Buddha kiigazította egyik tanítványát, aki azt gondolta, hogy az [[
Az állandó ént a buddhizmus ugyan nem ismeri el, az empirikus ént nem tagadja (egy folyamatosan változó fizikai és mentális jelenségből tevődik össze). Erre utalhatunk úgy, hogy "én", "te", "létező", stb.<ref>Walpola Rahula, ''What the Buddha Taught'' (NY: Grove, 1962), p. 55, online: [http://sites.google.com/site/rahulawhatthebuddha/the-doctrine-of-no-soul The Doctrine of No Soul]</ref> [[Korai buddhizmus|Korai buddhista]] szövegek jellemzése szerint a [[bodhi|megvilágosodott személy]] folyamatosan változik és az empirikus énje rendkívül magas szinten áll.<ref>Thánisszaró Bhikkhu, ''The Not-Self Strategy.'' lásd a 3. pontot, [http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/notself.html] {{Wayback|url=http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/notself.html |date=20130204143159 }}. The Canon quote Thanissaro Bhikkhu draws attention to is the Sabbasava Sutta, [http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.002.than.html#ayoniso]{{en}}.</ref>
14. sor:
A buddhista ''anatta'' (páli) vagy ''anátman'' (szanszkrit) fogalmat a szútrákban főnévként és melléknévként is használják a jelenségekre, hogy azok éntől mentesek vagy nem-én természetűek. Vonatkozik minden dologra a makrokozmosztól a mikrokozmoszig, legyen az egy fizikai test vagy a kozmosz összessége. Vonatkozik ezen felül minden mentális mechanizmusra, amelyek állandóság nélküliek. A fogalom gyakran hangzik el a [[dukkha]] (tökéletlenség) és az [[állandótlanság|aniccsa]] (állandótlanság) fogalmak társaságában. Ezt a három kifejezésre gyakorta utalnak egyben úgy, hogy az [[Szankhára|összetett jelenségek]]: aniccsa, dukkha és anatta.
A
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||