Franciaországban a [[francia forradalom]] után, [[1789]] augusztusában létrejött [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
=== Magyarország ===
[[Magyarország]]on a [[kiegyezés]] után lendült fel az emberi jogok védelme. [[1878]]-ban a [[Büntető törvénykönyv|Büntető Törvénykönyv]] módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. [[1895]]-ben törvény született a vallásszabadságról, [[1914]]-ben pedig a sajtószabadságról. A [[Második világháború|II. világháború]] után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az [[1949]]-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
== Az emberi jogok újkori fejlődése ==
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[1945]]-ös alapokmánya illetve az [[1950]]. november 4-én aláírt [[Római egyezmény]].
