„Súrlódás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Commonsba áthelyezett kép
3. sor:
 
== Száraz súrlódás ==
A súrlódás nem egy ''alapvető erő'', hanem a [[molekula|molekulák]] között fellépő [[Alapvető kölcsönhatások|elektromágneses erők]] következménye. Amikor két érintkező felület elmozdul egymáson, a súrlódással szemben végzett [[Mechanikai munka|munka]] [[hő]]vé alakul. A szilárd testek között fellépő súrlódást ''száraz súrlódás''nak vagy ''[[Coulomb]]-súrlódás''nak nevezik, egy szilárd test és gáz vagy folyadék közötti súrlódást [[közegellenállás]]nak hívják. A ''belső súrlódás'' egy rugalmas testnek az alakváltozásakor lép fel: A deformációhoz szükséges munka egy része nem a rugalmas alakváltozást fedezi, hanem hővé alakul. (Autók gumiabroncsa leálláskor meleg, akkor is, ha fékezés közben nem csúszik meg.) A közhiedelem ellenére a csúszó súrlódást nem a felületek érdessége okozza, hanem a felületek közötti kémiai kötések.<ref>Beatty, William J. "[http://amasci.com/miscon/miscon4.html#fric Recurring science misconceptions in K-6 textbooks]". Hozzáférés ideje: 2007-06-08.</ref> A felületi érdesség azonban mikro- és nanoméretű tárgyak esetén szerepet játszik, ahol a felületi erők nagyobbak a tehetetlenségi erőknél.<ref>Persson, Bo N. J., Sliding Friction</ref>
 
A súrlódásról fontos megjegyezni, hogy az mindössze reakcióerő, ami azt jelenti, hogy csak akkor lép fel, ha egy aktív erő a testet el akarja mozdítani vagy már elmozdította, és ilyenkor mindig a pillanatnyi elmozdulással ellentétes irányban hat. Ha egy nyugalomban lévő testre nem hat a támaszkodó felületével párhuzamos irányú erő, akkor ott nem is ébred súrlódás.
109. sor:
== Folyadéksúrlódás ==
 
A folyadék- és gázsúrlódás alapvetően különbözik a száraz súrlódástól, itt ugyanis nincs statikus súrlódás. (Teljesen nyugvó vízben, szélcsendes időben egyetlen ember lassan el tud húzni egy óceánjáró hajót.) A folyadék vagy gáz belső súrlódását a [[viszkozitás]] jellemzi. A folyadéksúrlódás kis sebességeknél igen kis értékű lehet, ezért hatásos az a széles körben elterjedt gyakorlat, hogy a száraz súrlódás csökkentésére a csúszó felületeket kenőanyaggal látják el. Leggyakrabban olaj a kenőanyag, de víz sőt levegő is használható kenésre megfelelő körülmények között. A folyadéksúrlódás veszteségcsökkentő tulajdonságait a tudományos alapon tervezett [[siklócsapágy]]akban hasznosítják. A súrlódást nemcsak kenőfolyadékkal lehet csökkenteni, hanem bizonyos szilárd és ernő meg mari porokkal is, ilyen a [[talkum]], a [[grafit]] és a [[molibdén-diszulfid]] is.
 
== Kötélsúrlódás ==