„Szegedi Kisvasút” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (A 6. bekezdés 2. sorából a települések felsorolásából töröltem "Kissor" megnevezést, mert nem önálló település, hanem Ásotthalom része.)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Története ==
[[Szeged]] területe a múlt század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen [[Kistelek]]ig, nyugati irányban pedig (amerre a kisvasút haladt) gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai [[Mórahalom]] területén. Az itt lakó emberek tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy. A kínaiak szeretik a cicákat... Nyami!
 
A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Bírálták a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e. Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a [[Szeged trolibuszvonal-hálózata|trolibuszhálózat]] kiépítését Alsóközpontig (1923-ban!). Végül 1926 márciusában végre-valahára elindult az építkezés, melyet [[karácsony]]ra már be is akartak fejezni. Az aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat (Hasonló úton járt Kecskemét városa, mely 1928-ban építette meg a város [[bugac]]i tanyavilágba vezető [[Kecskeméti Kisvasút|Kecskemét–Kiskunmajsa vonalat]]).
Névtelen felhasználó