„Nyílt forráskódú szoftver” változatai közötti eltérés

12 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
(12 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
A '''szabad vagy nyílt [[Forráskód (programozás)|forráskódú]] szoftverek (FLOSS)''' szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a [[GNU]]/[[Linux]] operációs rendszer és változatai (a magyar [[BlackPanther OS]], [[Ubuntu (Linux-disztribúció)|Ubuntu]], [[Android (operációs rendszer)|Android]] okostelefon platform stb.), a [[Blender (program) ]] 3d animációs, renderelő és modellező szoftver, a [[Mozilla Firefox]] és [[Google Chrome]] böngésző, a [[LibreOffice]] (korábban [[OpenOffice.org]]) irodai csomag.
 
A nyílt forráskódnak növekvő szerepe van az informatikában. A vállalati és kormányzati szféra ma ugyanolyan alternatívának tekinti a nyílt forráskódú szoftvereket, mint a zárt programokat. A vállalatok többsége használ már nyílt forráskódot, az okok között első helyen említve a szabad szoftverek alacsonyabb birtoklási költségét (TCO), gyártófüggetlenségét, nyílt szabványokon alapuló működését és korlátozás nélküli használatát.<ref>[http://www.hwsw.hu/hirek/37420/nyilt_forras_szoftver_gartner_elemzes_piac_felmeres.html Sokan tartanak a nyílt forrású szoftverek jogi buktatóitól] {{Wayback|url=http://www.hwsw.hu/hirek/37420/nyilt_forras_szoftver_gartner_elemzes_piac_felmeres.html |date=20090414024938 }} HWSW, 2008-11-17</ref><ref>[http://www.hwsw.hu/hirek/33409/forrester_research_consulting_unisys_oss_szabad_szoftverek_terjedese_nyilt_zart_forraskod.html A szabad szoftverek terjedésének a támogatás és bizalom hiánya szab gátat] {{Wayback|url=http://www.hwsw.hu/hirek/33409/forrester_research_consulting_unisys_oss_szabad_szoftverek_terjedese_nyilt_zart_forraskod.html |date=20080129195153 }} Forrester Research/HWSW, 2007-05-11</ref>
 
Az [[Európai Unió]] tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU [[GDP]]-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva.<ref>[http://ec.europa.eu/enterprise/ict/policy/doc/2006-11-20-flossimpact.pdf Economic impact of open source software on innovation and the competitiveness of the Information and Communication Technologies. (ICT) sector in the EU] {{Wayback|url=http://ec.europa.eu/enterprise/ict/policy/doc/2006-11-20-flossimpact.pdf |date=20070124212401 }} UNU-Merit, European Communities, 2006</ref> Hollandiában a közigazgatási hivatalok több mint fele nyílt forráskódú szoftvert használ.<ref>[http://www.sg.hu/cikk.php?cid=56813 A nyílt szabványok mellett állt ki Hollandia], SG.hu, 2007. december 14.</ref> Mind emögött az OSOSS projekt áll, amelyet 2002-ben indított a holland parlament a nyílt szabványok és lehetőség szerint a nyílt forráskód támogatására.<ref>[http://ec.europa.eu/idabc/en/document/7218 Building a market for FLOSS: The OSOSS project in the Netherlands] {{Wayback|url=http://ec.europa.eu/idabc/en/document/7218 |date=20071013015259 }} OSOSS, European Communities, 2007</ref><ref>[http://news.cnet.com/8301-13505_3-10278308-16.html?tag=mncol;txt Legalized drugs, now open source. Those crazy Dutch!] CNET</ref>
 
== Elterjedtség ==
A Gartner 2010 második félévi felmérésében, ahol több mint 500 IT vezető céget kérdeztek meg, a cégek negyede használ nyílt forráskódú irodai programcsomagot.<ref>[http://computerworld.hu/ki-miert-valasztja-az-open-source-t-20110303.html Ki miért választja az open source-t?] {{Wayback|url=http://computerworld.hu/ki-miert-valasztja-az-open-source-t-20110303.html |date=20110609004122 }} ComputerWorld–Számítástechnika, 2011. február 12. OSS 2011 különszám.</ref> Az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják: a BIND névkiszolgáló; az [[Apache HTTP Server|Apache webkiszolgáló]]; a Sendmail levélszerver;<ref>[http://www.oreillynet.com/pub/a/sysadmin/2007/01/05/fingerprinting-mail-servers.html Fingerprinting the World's Mail Servers] {{Wayback|url=http://www.oreillynet.com/pub/a/sysadmin/2007/01/05/fingerprinting-mail-servers.html |date=20120927001635 }} O’Reilly SysAdmin, 2007. május 1.</ref> a [[WordPress]] webes tartalomkezelő; a WordPress mellett a másik két szabad rivális, a [[Joomla!]] és a [[Drupal]] által is használt [[mySQL]], mint webes adatbáziskezelő; a dinamikus weboldalak ügyféloldali [[jQuery]] programkönyvtára és kiszolgáló-oldali [[PHP]] programozási nyelve mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 92,4%-a [[GNU]]/[[Linux]] operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a [[Google, Inc.|Google]] Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét, olyan közismert nyílt forráskódú programokat is készítve, mint a [[Google Chrome]] böngésző és a piacvezető okostelefon platform, az [[Android (operációs rendszer)|Android]]. Az [[Oracle]] az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a [[Novell]] a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A [[Sun Microsystems]] az [[OpenOffice.org]] után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a [[Sun Solaris|Solarist]], valamint [[Java (programozási nyelv)|Java]] fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A [[Microsoft]], a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.
 
== A szabad szoftver Magyarországon ==
A nyílt böngészők részesedése mind vállalati, mind magánfelhasználói körben jelentősen meghaladja a tulajdonosi szoftverek arányát Magyarországon. Minden második hazai vállalat használt nyílt forráskódú irodai programcsomagot 2011-ben a KSH erre az évre vonatkozó adatai<ref>[http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt11.pdf IKT-eszközök és használatuk], Központi Statisztikai Hivatal, 2012. december</ref> alapján: a számítógépet használó hazai vállalatok 77%-a használt nyílt forráskódú böngészőt ([[Google Chrome]], [[Firefox]] stb.), 51%-a nyílt forráskódú irodai programcsomagot ([[LibreOffice]], [[OpenOffice.org]] stb.) és 33%-a nyílt forráskódú operációs rendszert ([[Linux]] stb.), 20%-a egyéb szabad szoftvert, 15%-a nyílt forráskódú webkiszolgálót, 9%-a szabad ERP vagy CRM rendszereket. A szabad szoftverek felhasználási aránya nem függött a vállalatok méretétől, de a kevésbé általános felhasználású szoftvereket a fővárosi vállalkozások nagyobb arányban választották, mint a vidékiek. A közszférában az államigazgatási szervek 78%-a, az önkormányzatok 29%-a volt szabad szoftver felhasználó saját bevallás alapján (az arány ennél is nagyobb lehet, mert egy svédországi szabad szoftveres felmérésben sok svéd önkormányzat pontatlanul freeware programként tüntette fel az általuk használt nyílt forráskódú szoftvereket).
 
A magyar kormányzati portál, a Magyarország.hu új változata szinte kizárólag nyílt forráskódú programokat használ a korábbi licencdíjas konstrukció helyett.<ref>[http://www.hwsw.hu/hirek/43420/emagyarorszag-magyarorszag-hu-portal-kozigazgatas-e-kozigazgatas-kopint-datorg.html Decemberben startol az új Magyarorszag.hu] {{Wayback|url=http://www.hwsw.hu/hirek/43420/emagyarorszag-magyarorszag-hu-portal-kozigazgatas-e-kozigazgatas-kopint-datorg.html |date=20091120060459 }}, HWSW.hu, 2009-11-17]</ref>
 
Magyar nyelvű oktatási anyagokat biztosít a szabad szoftverek szervezeti bevezetéséhez és használatához az Európai Unió támogatásával 2012–2013-ban létrehozott E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ.<ref>[{{Cite web |url=http://szabadszoftver.kormany.hu/tevekenysegeink/index.html |title=Az E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia tevékenységei] |accessdate=2018-02-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180227015619/http://szabadszoftver.kormany.hu/tevekenysegeink/index.html |archivedate=2018-02-27 }}</ref>
 
Hazai szabad szoftveres fejlesztéseket, szoftverhonosítást támogat, a rendszeres közösségi események mellett évente megrendezi a Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás,<ref>[{{Cite web |url=http://konf.fsf.hu/cgis/ossc |title=Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás] |accessdate=2018-02-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180129054341/http://konf.fsf.hu/cgis/ossc |archivedate=2018-01-29 }}</ref> valamint a Linux az oktatásban<ref>[http://lok.hu/ Linux az oktatásban] {{Wayback|url=http://lok.hu/ |date=20170913133754 }} konferencia</ref> konferenciákat az FSF.hu Alapítvány.<ref>[http://www.fsf.hu FSF.hu], Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért</ref>
 
Rendszeresen jelentkezik hazai hírekkel a Linux operációs rendszerrel és az egyéb szabad szoftverekkel kiemelten foglalkozó [[Hungarian_UNIX_Portal|HUP portál]], és a [[LibreOffice]] irodai programcsomag hazai portálja, a LibreOffice.hu,<ref>[http://www.libreoffice.hu LibreOffice.hu portál]</ref> valamint az FSF.hu Alapítvány blogja.<ref>[http://fsf.hu/blog/ FSF.hu blog] {{Wayback|url=http://fsf.hu/blog/ |date=20180209063737 }}, hírek, események, pályázatok</ref>
 
== Hivatkozások ==
 
== Külső hivatkozások ==
* [https://web.archive.org/web/20080506072714/http://www.gnu.hu/gnu-kialtvany.html A GNU-kiáltvány]
* [http://www.gnu.org/home.hu.html A GNU projekt magyar nyelvű kezdőoldala], Free Software Foundation
* [[DFSG|Debian szabad szoftver irányelvek]]
* [http://www.fsfeurope.org/ FSF Europe]
* [http://www.fsf.hu/ FSF.hu Alapítvány], a LibreOffice (korábban OpenOffice.org) és a Mozilla Firefox, Thunderbird magyar változatának karbantartója
* [https://web.archive.org/web/20180216122444/http://szabadszoftver.kormany.hu/ E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ]
* [http://www.gnu.hu GNU.HU], a GNU-licencek fordításai, FSF.hu Alapítvány
* [http://wiki.hup.hu HUP Wiki]{{Halott link|url=http://wiki.hup.hu/ |date=2019-10 }} az itt lévő anyag egy része erről a webhelyről származik, amely rengeteg szabad szoftverrel kapcsolatos magyar nyelvű szócikket tartalmaz.
* [httphttps://wwwweb.archive.org/web/20200204210344/https://opensource.com/ Open Source Initiative]
* [https://web.archive.org/web/20080418054231/http://opensourcecommunity.org/ OpenSourceCommunity.org]
* [http://www.FLOSSzine.org FLOSSzine] Free/Libre/Open Source Software fanzine. Magyar nyelven a FLOSSzine az egyetlen sajtótermék, amely speciálisan az egyre népszerűbb, szabad, nyílt forráskódú, ingyenes szoftverek világával foglalkozik. Az átlag 40-50 oldalas [[fanzin]], .pdf formátumban, ingyenesen letölthető a honlapról.
* [https://web.archive.org/web/20100109030855/http://www.bitport.hu/temak/floss Bitport FLOSS@Hu] A Bitport üzleti informatikai portál szabad és nyílt forráskódú szoftverek üzleti felhasználásával foglalkozó rovata.
 
{{Portál|Informatika|i }}
244 821

szerkesztés