„A máltai lovagrend Magyarországon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bevezető
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
BarbaraPG (vitalap | szerkesztései)
Új forrás hozzáadása
42. sor:
 
=== Emigrációban: 1953-1996 ===
1953-ban - József főherceg visszavonulásával és az azt követő szövetségi közgyűléssel, amit a Nyugatra került lovagok meg tudtak szervezni - a MMLSZ hivatalosan újjászerveződött római székhellyel. A rend központi kormányzata elismerte a MMLSZ új elnökét és az új szövetségi szabályzatot. Az Egyesült Államokban és Németországban külön delegációk alakultak, a római szövetségi vezetőség felügyelete alatt. Mindenütt nagy hangsúlyt fektettek a magyarországi rászorultak megsegítésére: az 1956-os forradalom menekültjeinek jelentős segélyt nyújtottak, főleg a fiatalok továbbtanulása érdekében; utána nagyszabású "IKKA-csomag" akciók jellemezték éveken keresztül a külföldi magyar lovagok tevékenységét, azon kívül, hogy letelepedési országaikban részt vettek az ottani rendi szervezetek munkájában és rendezvényein.<ref>{{Cite web |title=A Máltai Rend visszatérése Magyarországra: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „őstörténete” 1989 előtt - Magyar Szemle |url=http://www.magyarszemle.hu/cikk/20200212_a_maltai_rend_visszaterese_magyarorszagra_a_magyar_maltai_szeretetszolgalat_ostortenete_1989_elott |work=www.magyarszemle.hu |accessdate=2020-03-05}}</ref> 1966-ban a MMLSZ megalapította a "[[Lehel Irodalmi Pályadíj]]<nowiki/>at", a külföldi magyar szépirodalom serkentésére. Az emigráció évei alatt Pallavicini Hubert és [[Kállay Kristóf (diplomata)|Kállay Kristóf]] voltak a MMLSZ meghatározó vezetői.
 
Az 1980-as évek végén a rend már nyíltabban megjelenhetett Magyarországon. 1988-ban vett részt először a Szent István napi körmenetben, a protestáns [[Johannita Rend (Brandenburgi)#A johannita rend Magyarországon|magyar johannitákkal]] együtt. 1987-1988-ban 28 kamion<ref>Dessewfy László levéltára, MMLSZ archívumban</ref> gyógyszer és orvosi felszerelés érkezett, magyar állami és egyházi jóváhagyással, a magyar egészségügy számára a franciaországi és nyugat-németországi magyar rendtagoktól. Ezeknek a szétosztásába belekapcsolódott többek közt [[Kozma Imre (katolikus pap)|Kozma Imre]], zugligeti plébános, fiatal önkéntes csapatával. 1988 második felében már [[Csilla von Boeselager]] Németországban élő rendtag és Kozma atya lettek ennek az akciónak a vezetői. 1989 februárban bejegyezték a [[Magyar Máltai Szeretetszolgálat]]ot, amely ettől kezdve a máltai rend magyarországi operatív ága lett.<ref>{{Cite web |title=A Máltai Rend visszatérése Magyarországra: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „őstörténete” 1989 előtt - Magyar Szemle |url=http://www.magyarszemle.hu/cikk/20200212_a_maltai_rend_visszaterese_magyarorszagra_a_magyar_maltai_szeretetszolgalat_ostortenete_1989_elott |work=www.magyarszemle.hu |accessdate=2020-03-05}}</ref> (Lásd bővebben: [[Magyar Máltai Szeretetszolgálat]].) Az 1989-es német menekültválság, a [[1989-es romániai forradalom|romániai forradalom]], később a [[Délszláv háború|jugoszláv háború]] rendkívüli kihívásoknak tette ki a fiatal szervezetet, amelyeknek sikeresen eleget tett, ezzel kivívva pozícióját és hírnevét, mint nemzetközileg elismert, legnagyobb magyar karitatív intézmény.
 
[[1990]]-ben megalakult az - akkor még római központú - Magyar Máltai Lovagok Szövetségének hazai intézménye, a Magyarországi Delegáció. Számos új rendtagot avattak Magyarországon ezekben az években. 1990-ben a rend fölvette a diplomáciai kapcsolatot a Magyar Köztársasággal, nagyköveti nívón. 1993-ban az egyházi kárpótlás keretében a rend visszakapta a Fortuna utcai rendházat, ahol a nagykövetség is helyet kapott.